Hivatalosan is a Kreml jelöltje nyert Csecsenföldön

A szavazatok 74 százalékával Alu Alhanov oroszbarát csecsen politikus nyerte a csecsenföldi elnökválasztásokat. A hivatalos bejelentés szerint a csecsen szavazók 85 százaléka ment el voksolni, ám ezt az adatot független megfigyelők és a vesztes jelöltek is kétségbe vonják. Egy emberi jogvédő szervezet egyenesen hamisításnak nevezte a választások eredményét, mivel szerintük olyan kevesen szavaztak, hogy nem is lehetett volna érvényes a szavazás.

Alu Alhanov

A neofita politikus Alu Alhanov eddigi csecsen belügyminiszter, akit a moszkvai Kreml a terület korábbi, ez év májusában meggyilkolt elnöke, Ahmad Kadirov utódjának választott, és aki egyedüli favoritként közel áll a csecsenföldi elnökválasztás megnyeréséhez, nem széles látókörű, de nagyon hű az orosz táborhoz.

A kissé bizonytalan hangú Alhanov folyamatosan úgy igyekezett magát beállítani, hogy ő Kadirov, az egykori mufti utódja. Ezt erősítendő vasárnap nem lakóhelyén adta le szavazatát, hanem a fővárostól, Groznijtól ötven kilométerre délkeletre fekvő Centoroj faluban, Kadirov szülőhelyén, ahol azt ígérte, folytatja elődje politikáját. Az amúgy Urusz-Martanban élő Alhanov ezzel két célt is elért: egyrészt egy esetleges merényletet elkerülve biztonságos helyen adta le voksát, másrészt elődje politikájának folytatójaként mutatkozhatott be.

Az orosz iskolákban nevelkedett, Vlagyimir Putyin orosz elnök által erősen támogatott rendőrtisztet azért választotta ki Moszkva, mert folyamatosan elutasította a szeparatizmust, még az első (1994-1996) csecsenföldi háború idején is. Ellenfelei éppen ezt az engedékenységét kiemelve azt jósolják, hogy az elnök csupán báb lesz a nagypolitika kezében.

A politika már korábban is értékelte a 47 éves rendőrtiszt kezelhetőségét, akinek, akárcsak Putyin elnöknek, a dzsúdó az egyetlen hobbija. Kadirov ugyanis tavaly áprilisban húszéves rendőri pályafutást követően Alhanovot tette meg belügyminiszterré. Egy olyan helyre, ahol ellenfelei szerint szemet hunyt a Kadirovhoz hű fegyveres bandák bűntettei felett.

Az egyenruhát polgári öltözetre cserélő Alhanov szereti felidézni a szövetséges erők oldalán végrehajtott egyetlen harci tettét, amikor a csecsenföldi felkelők 1996 októberében, az első orosz-csecsen konfliktus végén bevették Groznijt. "A banditák által bekerítve nyolc órán át tartottuk a grozniji pályaudvart" - mondta egy interjúban.

Az 1996-os békemegállapodás aláírását követően Alhanov feladta Groznij közlekedési rendőrségének vezetői tisztségét, és - Aszlan Maszhadov csecsen elnök idején - a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuba ment. Csak 2000-ben tért vissza korábbi tisztségébe, miután az orosz erők "felszabadították" Groznijt, és júniusban Ahmad Kadirovot nevezték ki az oroszbarát közigazgatás élére.

A Csecsenföldön addig szinte ismeretlen rendőrtiszt, belügyminiszteri kinevezését követően gyorsan elsajátította Moszkva retorikáját, azt hangoztatva, hogy Csecsenföldön - a valójában háborúban álló területen - stabilizálódott a helyzet. Ugyanakkor ő nem fél attól, hogy elődjéhez hasonlóan végzi. "Sorsom az lesz, amit a Mindenható számomra meghatároz" - mondta augusztus közepén, ám feleségét és gyermekeit azért Rosztov-na Donuban hagyta.