<P>Módosíthatják az alkotmányt Macedóniában</P>

Megvitatják az alkotmánymódosítás tervezetét Macedóniában, állapodtak meg a szláv és az albán pártok vezetői. A tárgyalásokban aktív szerepet vállaltak a nemzetközi közvetítők is. A macedón védelmi miniszter szerint a lázadókat a NATO-nak kellene lefegyvereznie.

A macedóniai szláv és albán politikai vezetők megegyeztek, hogy megvitatják az alkotmánymódosítás tervezetét. A dokumentumot francia jogász készítette, és leglényegesebb elemeként azt emelik ki, hogy az önkormányzatokat erősítené.

Borisz Trajkovszki macedón elnök bejelentése, amelyet James Pardew, az Egyesült Államok Szkopjéban tárgyaló délkelet-európai különmegbízottja is megerősített, arra enged következtetni, hogy a macedón vezetés - feladva korábbi ellenkezését - megfontolja az albánok fő követelését. A kormány azért berzenkedett az alkotmány módosításától, mert attól tartott, hogy az végső soron az ország széthullásához fog vezetni. A macedóniai albánok az alkotmány módosításán túl a többségi szlávokkal azonos jogokat követel, elsősorban az anyanyelv használatában és az oktatásban.

Trajkovszki szerint a kedd esti találkozón született egyezség gyors és látványos előrelépés a politikai rendezés folyamatában, mert megőrzi az ország egységét. A macedóniai és külföldi szakértőkből álló bizottság haladéktalanul munkához lát, és áttekinti a függőben maradt politikai reformokat.

A macedón alkotmánymódosítás tervezetét kidolgozó Robert Badinter korábban az alkotmánybíróság elnöke volt, kiemelkedő szakember, és már több külföldi kormány kérte segítségét az alaptörvény megváltoztatása előtt.

A válság megoldására kidolgozott ötszakaszos amerikai terv tartalmazta az alkotmány reformját, Pardew most mégis a "terrorszervezetek" - az albán gerillacsapatok - lefegyverzését nevezte elsődleges célnak. Vlado Bucskovszki macedón védelmi miniszter nem tartotta valószínűnek, hogy sikerül lefegyverezni az albán harcosokat. Bucskovszki szerint a NATO feladata lenne, hogy tárgyalások útján rábírja őket a fegyverletételre. A miniszter szerint gerillamozgalom magvát alkotó albán félkatonai alakulatok mintegy 2000 tagot számlálnak, míg az összes felkelőcsapatban 5-6 ezer fegyveres harcol önként vagy erőszakkal besorozva.

A keddi heves harcok után szerda kora délutánig nem érkezett jelentés összecsapásokról, eltekintve néhány, Tetovo közelében lezajlott kisebb összetűzéstől. A macedón televízió részletek említése nélkül arról számolt be, hogy a felkelők két újabb falut foglaltak el az északi országrészben fekvő város környékén.

(MTI)