A macedón kormány végső leszámolásra készül<br/>

A macedón kormány bejelentette, hamarosan végső hadműveletet indítanak a Tetovo környéki albán szabadcsapatok szétzúzására. Ezt követően harckocsik menetoszlopa indult útnak az északnyugat-macedóniai város felé, ahol eközben csökkent a harcok hevessége. Ezt megfigyelők vihar előtti csendnek minősítettek. Macedónia egyelőre nem kéri a NATO-t, hogy csapatokat küldjön területére, problémáit az országon belül szeretné megoldani.

A macedón hadsereg (Reuters)

Antonio Milosovszki kormányszóvivő szerint a hadszíntéri parancsnokok döntenek a végső hadművelet megindításáról, mert elsődleges szempont, hogy a biztonsági erők soraiban a lehető legalacsonyabb legyen az emberveszteség. A kormányerők szerda óta aknavetőkkel és gépfegyverekkel lövik a szakadárok állásait, hogy elűzzék az úgynevezett Nemzeti Felszabadítási Hadsereg fegyvereseit. A szóvivő több száz gerilláról beszélt. Milosovszki elmondása szerint az utóbbi 48 órában a szakadárok alig viszonozták a tüzet, és összességében is alábbhagytak a gerillatámadások.

A Reutershez hétfőn eljutott az albán fegyveres csoport közleménye, amelyben harcuk pénzügyi támogatására szólították fel a világ bármely táján élő albánokat. A csoport alapítványt hoz létre küzdelme támogatására.

Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy a tetovói rendőrkapitányság előtt hosszú sorok kígyóznak, mert a városban maradt emberek abban reménykednek, hogy még a hadművelet kezdete előtt sikerül útlevelet szerezniük.

Vihar előtti csend Macedóniában

Az északnyugat-macedóniai Tetovóban csökkent a harcok hevessége, amit megfigyelők vihar előtti csendnek minősítettek. Macedónia egyelőre nem kéri a NATO-t, hogy csapatokat küldjön területére, problémáit az országon belül szeretné megoldani. Eközben az ENSZ főtitkára, Biztonsági Tanácsa és az amerikai külügyminiszter is elítélte az albán szélsőségesek erőszakos akcióit.

Eközben az északnyugat-macedóniai Tetovóban csökkent a harcok hevessége, amit megfigyelők vihar előtti csöndnek minősítettek. A várost ostromló albán erők is változtattak taktikájukon: 3-5 fős csoportokban igyekeznek beszivárogni Tetovóba, és állandóan változtatva helyüket elhagyott házakból lövöldöznek.

Felfegyverzett macedón rendőrök (Reuters)

A macedón külügyminiszter szerint országa egyelőre nem tart igényt arra, hogy a KFOR csapatokat küldjön területére az albán szélsőségesek beszivárgásának megakadályozására. Szrdjan Kerim az EU és a NATO vezetőivel hétfőn Brüsszelben folytatott megbeszélései után úgy nyilatkozott, hogy Macedónia problémáit az országon belül kell megoldani.

Oroszország katonai erőt alkalmazna

Eközben az Európai Unió, a NATO, Oroszország, az Egyesült Államok és Kofi Annan ENSZ-főtitkár támogatásáról biztosította a macedón kormány erőfeszítéseit, de csak Moszkva szorgalmaz katonai segítséget. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn úgy vélekedett, hogy a térségbeli helyzet "kezd ellenőrizhetetlenné válni". Felszólította a nemzetközi közösséget: minden eszközzel, ha kell erő alkalmazásával is akadályozza meg a Balkán újabb lángba borulását. Szergej Lavrov orosz ENSZ-nagykövet hétfő este egyenesen arról beszélt, hogy Macedóniában háború kezdődik. Az amerikai kormányzat viszont csak a segítségnyújtás nem katonai módjának tanulmányozására tett ígéretet.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő este Szkopjéba utazott Szrgjan Kerim macedón külügyminiszterrel, aki Brüsszelben tájékoztatta a helyzetről az uniót és a NATO-t. Igor Ivanov orosz külügyminisztert kedden szintén a macedón fővárosba várják. Ivanov az orosz álláspontot igyekszik összehangolni a balkáni vezetők és az EU nézeteivel. Az EU mindeddig hűvösen fogadta a nyugati katonák Macedóniába küldését sugalmazó felvetéseket, és Solana saját bevallása szerint az albán kisebbségi politikusokat próbálja majd rávenni arra, hogy működjenek közre a szakadárok elszigetelésében. Joschka Fischer német külügyminiszter azonban óva intett attól hogy Európa "egyszerű megoldásokat" keressen a macedóniai válságra. Figyelmeztetett arra, hogy komoly nehézséget okozna, ha az albánok közösséget vállalnának a lázadókkal.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 19.)