Kölcsönfegyverekkel harcolt a NATO Koszovóban<br/>

Összeomolhatott volna a NATO koszovói hadjárata, ha a szerbek keményebben védekeznek. Két, Koszovóban állomásozott tiszt szerint a fegyverek és rádió adó-vevők egyharmada egyszerűen nem működött. A parancsnokok ellentmondó utasításokat adtak az egységeknek.

A NATO koszovói akcióját különböző technikai és szervezési problámák hátráltatták - írja a BBC. Az angol Radio 4 hétfőn közzétett értesülései szerint például a rádió adó-vevő készülékek egyharmada nem működött. A hadjárat nagyrészt annak köszönheti sikerét, hogy a szerbek nem tanúsítottak komolyabb ellenállást.

Paul Gibson alezredes, a Koszovóban is bevetett első brit ejtőernyős ezred egyik zászlóaljparancsnoka és felettese, Adrian Freer dandártábornok az angol rádiónak adott interjúban azt állították: akár ellenkező eredménnyel is végződhetett volna a koszovói hadjárat. A háború alatt még az alapvető ellátás is akadozott. Egységeiknek kölcsön kellett kérniük más csapatoktól fegyvereket, mivel sajátjaik egy része nem működött. Nem volt elég éjszakai tájékozódásra használható infraszemüvegük sem.

A katasztrofális technikai és műszaki ellátás mellett a legfelsőbb vezetés ellentétes utasításai is akadályozták a hatékonyságot. Freer dandártábornok szerint felettesei állandóan egymásnak ellentmondó utasításokat adtak.

Az angol védelmi minisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint viszont a NATO jól felkészülten nézett volna egy szárazföldi háború elé. Ha szükség lett volna a gyalogság bevetésére, sikeresen vették volna fel a harcot a szerbekkel.

Korábban:

Itt megtalálja az összes korábbi cikkünket a koszovói háborúról