Engedékenység és izgatottság az EU-csúcson

A csütörtök-pénteki EU-csúcson két fontos döntésre készülnek Európa vezető politikusai: meg kell egyezniük, hogy ki legyen az Európai Bizottság új elnöke és el kellene fogadniuk az EU-alkotmányát. Az első kérdésben a francia-német kormány áll szemben az angol-olasz vezetéssel és az EP néppárti frakciójával, az utóbbiban lengyel-spanyol álláspont feszül az angol-német-francia koalíciónak. A csúcs előtt egy nappal mindenki azt ígéri, hogy engedékeny lesz.

Az alkotmány legvitatottabb kérdése úgy hangzik, hogy "mit jelentsen a minősített többségi szavazás?" Az EU-s iratokban csak QMV-nek nevezett rendszer a Tanács döntési mechanizmusát szabályozná. Most fontos döntéseknél a tagországok felének kell egyetértenie, de úgy, hogy az egyformán szavazók államában lakjon az Unió lakosságának 60 százaléka. Ezt a két kritériumot a kis országok nyomására az alkotmány felvinné 55, illetve 65 százalékra. Ez azonban a nem nagyon nagy, de azért elég nagy államoknak kedvezőtlen. Spanyolország és Lengyelország az a két állam, amelyek körülbelül 40 milliós lakosságukkal pont rosszul járnának az új rendszerrel. Decemberben elsősorban itt bukott meg az alkotmány elfogadása, akkor a lengyelek egyértelműen, a spanyolok pedig kevésbé határozottan, de szintén nem fogadták el az új QMV szabályt.

Az álláspontok lazulásában bíznak most az európai vezetők. Spanyolországban azóta új kormány van, és Zapatero, a baloldali miniszterelnök kompromisszumot ígért. Elfogadja az 55-65 százalékos rendszert, ha beleteszik az alkotmányba a "blokkoló kisebbség" elvét. Ez azt jelentené, hogy ha legalább négy tagállam nem ért egyet a döntéssel, akkor a Tanácsnak újra kell tárgyalnia a kérdést. Ez nem jelentene vétójogot, az eljárás arra hasonlítana, mint amikor a magyar köztársasági elnök megfontolásra visszaküld a parlamentnek egy törvényt.

A lengyel miniszterelnök is azt mondta, hogy neki is fontos a megegyezés. Kérdés, hogy a kormányfő úgy is keresztül tudja-e vinni az akaratát, hogy a lengyel EP-választáson a nacionalista erők szerepeltek jól, és ők hallani sem akarnak a lengyel súlyvesztésről. A mostani kormány pedig kisebbségben próbálja irányítani az országot, így minden döntéskor az ellenzékre van utalva. A lengyel parlament ráadásul korábban már elfogadott egy törvényt, amely nem engedi a nizzai szerződésben rögzített, mostani QMV-t megváltoztatni. Marek Belka lengyel miniszterelnök ezzel együtt lehet, hogy Brüsszelben engedni fog. A rendszert 2009 előtt várhatóan úgysem vezetik be.

A több mint 240 oldalas, az átlagos nemzeti alkotmányoknál jelentősen hosszabb EU-alkotmány elfogadása esetén is több megoldatlan kérdés marad. Az alkotmány például csak felszólítja a tagállamokat, hogy osszák újra az EP-mandátumokat. Jelenleg komoly aránytalanság van a képviselői helyek és a lakossági arányok között: tízszer annyi németre jut egy képviselő, mint amennyi máltainak van embere az EP-ben. Az új rendszerben az alkotmány csak annyit követel meg, hogy egy országnak minimum 4 képviselője legyen, és 736 főnél nem lehet több tagja az EP-nek. Hogy ebben a 736-ban lehetnek-e majd román és bolgár képviselők is, az még a következő évek csatlakozási tárgyalásain dől el.

Az új alkotmány átalakítaná a Bizottság összetételét is. Eddig minden tagállamnak volt egy biztosa, de ahogy az Unió bővül, ez kezd megoldhatatlanná válni. Az alkotmány-tervezet szerint 2009-től újra csak 15 tagú lenne a Bizottság. Ezt kezdik a tagállamok 18-ra alkudni, így három ciklusonként mindenki egyszer maradna ki. Azonban a legkisebb tagállamok sokáig hallani sem akartak arról, hogy ne legyen EU-biztosuk, az észtek egyenesen az alkotmány megvétózásával fenyegettek.

Hamarosan külügyminisztert is választaniuk kell az EU-tagoknak, ha elfogadják az alkotmányt. Az alkotmányban szereplő, eddig nem létező tisztség komoly hatalommal ruházza fel a külügyminisztert, aki a Külügyi Tanács élén áll majd (ez az Európai Tanács külügyminiszterek által alkotott testülete), és az Európai Bizottság vezetőjének helyettese is lesz. Így egyszerre lesz a Tanács és a Bizottság befolyásos embere is, ez lesz az első intézményeken átívelő tisztség az EU-ban.

Az előzetes nyilatkozatok alapján a Brüsszelben összegyűlő politikusok megegyezést szeretnének, de meg kell felelniük otthoni választóiknak is. Tony Blair brit miniszterelnök például közölte, ha most elfogadják is az alkotmányt, akkor még azt népszavazáson kell elfogadniuk a briteknek ahhoz, hogy érvényes legyen. Mivel az EU-ellenes Függetlenségi Párt remekül szerepelt a pénteki brit EP-választáson, és az EU-val leginkább szimpatizáló munkáspártiak sok szavazatot vesztettek, elképzelhető, hogy a szigetország népe megvétózza az egész közös alkotmányt.

Magyari Péter