Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

Vágólapra másolva!
A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről, és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatlakozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.
Vágólapra másolva!

Cipruson a törökökről beszélnek a törökök nélkül

Képviselők száma: 6
A választás időpontja: június 13.

A ciprusi görögök nem szavazták meg az egyesítést/nagyvilag/20040424ujraegyesitesi.htmlAz egyesítési terv ellen agitál a ciprusi elnök/nagyvilag/20040408azegyesitesi.html

Cipruson még mindig az április 24-i, a sziget egyesítését ellenzők többségét hozó népszavazás volt a legfontosabb kampánytéma. A baloldali AKEL, amely az előrejelzések szerint a legtöbb szavazatra számíthat, igyekszik biztosra menni: listáján olyan népszerű emberek vannak, mint a korábbi belügyminiszter vagy Despina Bebedeli színésznő. A liberális demokrata DIKO újságírókat és jogászokat állított velük szembe. Bár az áprilisi népszavazás után csak Ciprus görög része csatlakozott az EU-hoz, Mehmet Hasszán egyedüliként a másik - török töbségű - oldalt képviseli. Igaz, a választáson alig 500 töröknek van szavazati joga, így Hasszán esélyei nem túl jók.

Görögországban új arcok tűnnek fel

Képviselők száma: 24
A választás időpontja: június 13.

Jobboldali győzelem Görögországban/nagyvilag/20040307jobboldali.html

"Ha nem engem választanak, senki nem fogja tudni, hogy Görögország is az EU tagja." Ilyen szlogenekkel kampányolnak a görög politikusok, akik szerint az EU-bővítés után az egyik legfontosabb kérdés, hogy Görögország meg tudja-e tartani helyzetét az Unión belül, vagy csak egy lesz a számtalan kis tagállam közül. A pártok igyekeztek friss arcokat bedobni a köztudatba. A kormányzó új demokraták négy korábbi EP-képviselőjüket nem indítják a választáson, az ellenzéki PASOK pedig teljesen új jelölteket állított.

A PASOK vezetése kedvező színben próbálta feltüntetni EP-képviselői teljes lecserélését. Bár a drasztikus változtatást elsősorban a görög választásokon elszenvedett veresége tette szükségessé, a PASOK most azzal kampányol, hogy listája a fiatal generációnak ad lehetőséget, ami annyiban igaz is, hogy a jelöltek többsége még nincs 40 éves. Ezenkívül a szociális érzékenység javítását, a nemzetközi versenyképesség élénkítését ígérik. A szavazáson kötelező a részvétel.

Olaszországban miniszterelnökök vitáznak

Képviselők száma: 78
A választás időpontja: június 12-13.

Forrás: [origo]
Az EU háttérbe szorult az olasz kampányban

Az olasz EP-választási kampányt Silvio Berlusconi miniszterelnök és egykori elődje (az Európai Bizottság jelenlegi elnöke), Romano Prodi személyes ellentéte határozza meg. Berlusconi nagy súlyt fektetett Prodi EU-s tevékenységének rossz színben való feltüntetésére, és már fel is szólította egykori elődjét, hogy távozzon az Európai Bizottság éléről. Prodit több támadás érte amiatt, hogy bizottsági elnök létére kampányol az EP-választásokon. Berluscon pedig maga is indul a választáson, bár ez egyértelműen csak azt a célt szolgálja, hogy minél több szavazatot gyűjtsön saját pártjának és szövetségeseinek: az olasz miniszterelnök ugyanis nem megy az EP-be akkor sem, ha megválasztják.

A közvélemény-kutatási adatok szerint a baloldal közel 10 százalékkal vezet Berlusconiék előtt. Az olasz miniszterelnök ezért meglehetősen kemény nyilatkozatokat tett. Azzal vádolta meg a baloldalt, hogy úgy használja kampányában a médiát, mint a totalitárius rendszerek. Prodi ugyanakkor az iraki olasz misszió erkölcstelensége miatt bírálta Berlusconit, és követelte a katonák azonnali hazahívását, miközben a miniszterelnök igyekezett a beavatkozás fontosságára helyezni a hangsúlyt.

Máltán az EU értelméről vitatkoznak

Képviselők száma: 5
Szavazás időpontja: június 12.

Máltán már az EU-csatlakozás előtt is a belépést támogatók és az EU-ból inkább kimaradni akarók összecsapása határozta meg a kampányt. A csatlakozásról tartott áprilisi népszavazáson azonban a támogatók kerültek többségbe. Hasonló kampány folyt az EP-választás előtt is. Nevével ellentétben a kormányzó nacionalisták igyekeztek kidomborítani az EU előnyeit, míg az ellenzéki munkáspárt a hátrányokra koncentrált. Az EP-választás legnagyobb kérdése azonban, hogy a rendszeresen 90 százalék körüli részvételi arányt sikerül-e megismételni hétvégén is.