Robbanóanyagot szállítottak az észak-koreai vonatok

Az észak-koreai kormány tagadja, hogy 3000 ember halt meg a csütörtöki vonatbalesetben. Állítják: 54 ember vesztette életét és 1200-nál többen sérültek meg. A szerencsétlenség miatt 1850 lakás teljesen megsemmisült - derül ki a hivatalos észak-koreai adatokból, melyeket a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátottak. A korábbi hírekkel ellentétben a vonatok robbanóanyagot és nem kőolajat, illetve cseppfolyósított földgázt szállítottak.

A külvilág számára gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt az észak-koreai és kínai határon fekvő Rjongcshon, ahol csütörtökön két tehervonat-szerelvény robbanása okozott katasztrófát.

A becslések szerint 130 ezer lakosú település alig húsz kilométerre található a kínai határtól, az Észak-Koreát és Kínát összekötő legfontosabb közutak és vasútvonalak egyik csomópontjának számít. A lakosság többsége kínai nemzetiségű, jó részük a Kínával folytatott határ menti kereskedelemből él. A katasztrófáról is ők adtak hírt a világnak először: a kínai területre érkezett helybeliek számoltak be elsőként, hogy valami nagyon nagy baj történt a város központjában lévő pályaudvaron.

A robbanást megelőzően készült műholdfelvételek azt mutatják, hogy a rjongcshoni pályaudvart egymáshoz zsúfolódó lakóházak ölelik körbe. Észak-Koreában a lakóházak többsége a rengéseknek alig ellenálló salakbeton elemekből épült.

A dél-koreai hírügynökség - kínai szemtanúkra hivatkozva - arról írt, hogy a robbanás egy 500 méteres sugarú körben mindent letarolt. A katasztrófa idején félezer utas és vasutas lehetett a pályaudvaron. Kártyavárként dőltek össze a közelben lévő lakóházak és középületek, köztük egy iskola és egy laktanya.

Rjongcshon tavaly azzal érdemelte ki a pártállami ellenőrzés alatt álló sajtó dicsérő szavait, hogy a "forradalmi elkötelezettség a bányagépgyár termelésének növelését eredményezte". A sors fintora: a legutóbbi jelentések szerint a katasztrófát éppen a bányászathoz használt robbanóanyagot szállító vonatok felrobbanása okozta.

A bányászat és a bányaipar a koldusszegény Észak-Korea számára létfontosságú, hiszen a szén az ország legfontosabb energiahordozója. Igaz a bányagépek működtetéséhez nélkülözhetetlen pótalkatrészek és az üzemanyag hiánya miatt az elmúlt évtizedben bányák hozama alaposan lecsökkent.

Az egykori Szovjetunió ajándékaként Rjongcshonban földmunkagépeket és hajómotorokat gyártó üzem is épült. Említésre méltó még a hajógyár, az élelmiszeripari, textil- és vegyi üzem. A kilencvenes évek elején Rjongcshon mégis azzal tűnt ki a hasonló városok szürkeségéből, hogy az energiában rendkívül szegény országban itt létesült a legtöbb áramot termelő szélmalom.

A kínai határ közelsége miatt Észak-Korea vezetősége az ideológiai fertőzésnek kitett városként kezeli és ennek megfelelően igen szigorúan szemmel tartja Rjongcshont. Sok észak-koreai reménykedik abban, hogy ha a kínai határt sikerül illegálisan átlépnie, akkor valamilyen úton-módon Dél-Koreába is képes lesz elvergődni. Phenjanban azt sem felejtették el, hogy 1945-ben az itteni fiatalok véres felkeléssel próbálták megakadályozni, hogy az országban kommunista rendszer jöjjön létre a Szovjetunió támogatásával.

MTI