Az al-Kaida állhat a madridi robbantás mögött

Egy londoni arab lap szerkesztőségéhez eljuttatott levélben az isztambuli merényleteket végrehajtó al-Kaida csoport vállalta magára az eddig 198 halálos áldozatot és 1421 sérültet követelő csütörtök reggeli madridi terrorakciót. Egy magyar férfi is megsérült a támadásban. Spanyolországban három napos gyászt rendeltek el. A merényletek áldozataira ezrek emlékeztek országszerte.

Baszkföld függetlenségéért küzd az ETA

Az ETA (Euskandi Ta Askatasuna - Baszk Haza és Szabadság) nevű baszk szeparatista szervezet Franco tábornok fasiszta diktatúrája alatt alakult 1959-ben, első gyilkoságát 1968-ban követte el. Az ETA létrejötte nagyban köszönhető a tábornoknak, akinek rezsimje brutálisan elnyomta a baszk kisebbséget, amely a Franco győzelmével végződő 1936-39-es spanyol polgárháborúban a köztársaságpártiakat támogatta.

Az ETA azonban azt követően is folytatta tevékenységét, hogy Franco 1975-ös halála után a demokratizálódó Spanyolország fokozatosan egyre nagyobb autonómiát biztosított a nemzetiségnek, saját iskolákkal, 1980-tól saját parlamenttel, rendőrséggel. Az 1990-es évek végéig elkövetett merényletekben összesen több mint 800 embert gyilkoltak meg és 70-et raboltak el, főleg katonákat és rendőröket. Az erőszakos cselekedetektől azonban a spanyol kormány sem riadt vissza, 1983 és 1987 között egy, a kormány által is támogatott titkos halálosztag 27 embert ölt és 30-at sebesített meg, többnyire ETA-tagokat.

A baszk terroristák azonban az 1990-es években egyre veszítettek népszerűségükből honfitársaik körében, és hiába kötöttek tűzszünetet a spanyol kormánnyal 1998-99-ben, a sokak által remélt békeszerződés nem jött létre. A népszerűségvesztést jelzi, hogy a 2001-es baszk parlamenti választásokon csupán 10 százalékot értek el az ETA-hoz valamilyen módon köthető pártok. Ezek egyikét, a Batasunát 2002-ben felfüggesztették, majd 2003-ban véglegesen is betiltották a spanyol hatóságok a terrorszervezethez fűződő, általuk azonban tagadott kapcsolat miatt.

A konfliktus fő oka, hogy a spanyol kormány csak három tartományt - Alava, Guipozcaya és Vizcaya - ismer el autonóm baszk területnek, míg a szeparatisták szerint még egy tartományt - Navarrát - is baszknak kell tekinteni, és ezzel, valamint három dél-franciaországi, baszkok lakta tartománnyal - Basse Navarre, Labourd és Soule - együtt önálló baszk államot kell létrehozni.