Elviszik gyilkolni a gyerekeket Zimbabwéban

Vágólapra másolva!
Zimbabwéban tizenéves gyerekek tízezreit olyan táborokba kényszeríti a kormány, ahol kínvallatást és gyilkosságot oktatnak, és a lányokat a táborlakók megerőszakolják. A vizsga sokszor abból áll, hogy a gyerekeknek egy rokonukat kell megkínozniuk. A zimbabwei elnök a fiatal generáció megalázásával akarja elérni, hogy mindenki hűséges legyen hozzá.
Vágólapra másolva!

A táborokban folyó rendszeres erőszakról már korábban beszámolt több szervezet, de a BBC március végi rádióriportja volt az első, mely ennyire részletes képet adott a borzalmakról.

Az első, Border Gezi nevű tábort 2001-ben adták át, személyesen Robert Mugabe elnök ünnepi köszöntőjével, melyet a zimbabwei televízió is közvetített. Azóta további öt tábort működtet a kormány, általában volt iskolák vagy katonai bázisok helyén. A táborok éves költségvetését az éhínséggel küzdő ország kormánya idén megduplázta. Eddig becslések szerint 50-100 ezer fiatal vett részt a kiképzéseken. A fiatalokat a kormány már többször bevetette. A Guardian nevű brit újság beszámolt egy 2002-es akcióról, melyben a táborlakók egy olyan falut büntettek meg, melynek lakói megengedték, hogy az ellenzék kampánygyűlést tartson náluk, az elnökválasztási kampány idején. A gyerekek házról házra jártak, a férfiakat megverték, a nőket letérdeltették, és orális szexre kényszerítették. Egy környékbeli fehér nőt arra kényszerítettek, hogy "Éljen Oszama bin Laden, vesszenek a fehérek!" kiáltással táncoljon. Néhány férfit arra kényszerítettek, hogy egymással lépjenek szexuális kapcsolatba a fiatal támadók szórakoztatására. Minden támadás fenyegetéssel végződött: visszajönnek és megnézik, ki az, akinek továbbra sincs ZANU párttagsági igazolványa.

A kabátjuk után "zöld bombereseknek" nevezett, már kiképzett fiatalok fontos szereplői Robert Mugabe kampányainak. A rengeteg nemi erőszak, ami útjukat kíséri, az egyik legfontosabb fegyverüké vált, mert a szégyen és a megaláztatás különösen alkalmas az áldozatok megtörésére, miközben a meggyűlölt fiatal táborlakóknak a vak engedelmességen kívül semmilyen más lehetőségük nem marad az életben maradásra, annyira gyűlöli őket a lakosság. Nem csak büntető hadjáratokra küldik őket, de ők felügyelik az élelmiszersegélyek kiosztását is. Aki nem tudja felmutatni párttagsági igazolványát, az nem kaphat enni, és még meg is verik az elosztópontoknál.

A terror fő szervezője Robert Mugabe, aki 1980 óta áll Zimbabwe élén. A régebben Rhodesiának nevezett volt brit gyarmat Afrika közepétől kicsit délre fekszik. Itt van a világhírű szépségű Viktória-vízesés. Zimbabwe a kontinens egyik legnagyobb élelmiszertermelője volt a kilencvenes évek végéig. Az élelemből még exportra is jutott, és a világ harmadik legnagyobb dohánytermelőjeként a világkereskedelembe is bekapcsolódhatott.

Akkor kezdődött az ország katasztrófája, amikor a kilencvenes évek végén megerősödött Mugabe ellenzéke, a Mozgalom a Demokratikus Változásokért nevű szervezet, mely egyre több képviselőt küldhetett a parlamentbe. E szervezet szimpatizánsait kell gyilkolniuk és verniük a táborok lakóinak. Mugabe 1996-ban még 92 százalékot kapott az elnökválasztáson, de az ezredfordulóra sokkal népszerűtlenebb lett az önkényeskedéstől soha vissza nem riadó és az országot gazdasági válságba sodró elnök. 2002-ben már csak 56 százalékot kapott úgy, hogy az akkori választások idején már működtek a táborok, és azok katonái megfélemlítették a fél országot, továbbá a választást az ellenzék szerint elcsalták. A hivatalosan 42 százalékot szerző ellenzéki jelöltet hamarosan letartóztatták, azzal a váddal, hogy meg akarta ölni Mugabét.

Mugabe az ellenzék ellehetetlenítése mellett népszerűsége megőrzéséért 2001-ben elkobozta a fehér birtokosok farmjait. A virágzó mezőgazdaság ugyanis néhány száz fehér család kezében maradt. A felparcellázott földeken azonban tőke hiányában az új kisbirtokosok tized annyit sem tudtak termelni, ráadásul sok föld azóta is műveletlen maradt, mert vagy nincs még új tulajdonosa, vagy nem ért hozzá, vagy nincsenek szerszámai, gépei a termeléshez. Ezért Zimbabwére éhínség tört. Ezt a kormány kihasználja, mert kiéhezteti az ellenzéki kötődésű településeket. Közben a támadások és az éhínség elől a falusi lakosság tömegesen menekül a városokba, ahol a nyomornegyedek egyre nőnek. A városokat kevésbé érintik a támadások, mert ott nehezebb azonosítani az embereket. Az ország a közelmúltban kilépett a Brit Nemzetközösségből, az ott kapott kritikák miatt. Zimbabwe ellen nemzetközi gazdasági embargó van érvényben. Az országban a világon az egyik legmagasabb a HIV-pozitívak aránya.

Magyari Péter