Guantánamón jelenleg körülbelül 640 embert tartanak fogva, akik az USA afganisztáni hadjárata folyamán estek fogságba. A tálib rendszerrel együttműködő és terrorizmussal gyanúsított foglyoknak az amerikai hatóságok semmiféle jogi védelmet nem biztosítnak.
Az Egyesült Államokat igen sok bírálat éri a Gunatánamón uralkodó jogi állapotok miatt. A fogva tartottak ellen nem emeltek vádat, ugyanakkor hadifogoly státust sem kaptak, tulajdonképpen kívül állnak minden törvényen.
Az amerikaiak szerint a foglyok "ellenséges harcosok", és mint ilyeneket, nem illeti meg őket a hadifogoly státus. A guantánamói bázison folytatott gyakorlat ellen már több amerikai bíró, jogász és politikus is tiltakozott, sőt volt hadifoglyok is szót emeltek azért, hogy az USA legalább a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvencióban foglaltakat érvényesítse a bázison.
Az USA legfelsőbb bírósága 2004 nyarán dönt arról, hogy a Kuba szigetén található guantánamói bázis az Egyesült Államok joghatósága alá esik-e egyáltalán. Amennyiben a terület amerikai joghatóság esik, a fogvatartottaknak ugyanazokat a jogokat kell biztosítani, mint az amerikai területen elfogott gyanúsítottaknak.
Valószínű azonban, hogy a bírósági ítélet tagadja majd, hogy Guantánamón az USA törvényei lennének érvényben. 1993-ban a legfelsőbb bíróság ugyanis már hozott egy ilyen értelmű ítéletet, akkor haiti felkelőket tartottak fogva a haditengerészet guantánamói bázisán.