Véres merényletek a síiták legfőbb ünnepén

Összesen 143 ember meghalt, több mint ötszázan megsebesültek, amikor egyidejű robbantásos merényletet követtek el a Bagdadban és Kerbelában ünneplő síiták ellen.  Bagdadban cipők és szandálok borítják az utcát, Kerbelában véradásra szólítanak fel a mecsetek hangszóróiból. A robbanásokért mindenki az amerikaiakat teszik felelőssé, amiért nem képesek szavatolni a közbiztonságot. Az iraki rendőrség szerint Bászrában is merénylet készült, ám a rendőrök még idejében letartóztatták a terroristákat. Eközben ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak ünneplő síitákra a nyugat-pakisztáni Kvetta városában, itt 17 ember halt meg.

A síiták önkínzással emlékeznek szentjükre

A szunniták többségben vannak az iszlám világban. A jelentősebb iszlám államok - így Szaúd-Arábia, Egyiptom - is szunniták. A nagyobb országok közül Irakban és Iránban vannak többségben a síiták.

A szunniták a Mohamed utáni első négy választott kalifát elismerik a vallásalapító jogos utódjainak, szerintük az iszlám közösség vezetését nem isteni sugallat határozza meg, hanem a politikai erőviszonyok. A gyakran idegen népből származó kalifákkal szemben annyit vártak el, hogy tartson rendet és tartassa be a vallás előírásait.

A síiták nevüket onnan szerezték, hogy a negyedik kalifát, Mohamed vejét, Alit támogatták (síat Ali - Ali pártja). Miután Ali gyilkosság áldozata lett a hatalmi harcokban, pártja egyre inkább vallásos jellegű mozgalommá alakult át, akik Ali egyenes ági leszármazottait tekintették az iszlám közösség természetes vezetőinek. A síitáknak több ága is van: a legfontosabbak a tizenkettesek, akik Alit és vele együtt tizenkettedízigleni leszármazottjait tekintik legitim vezetőnek. A világ iszlám hívőinek körülbelül 90 százaléka szunnita, a maradék síita.

Szaddám-rezsim: üldöztetés és elnyomás

Irakban a szunnita irányzathoz tartozó Szaddám Huszein uralma alatt igen erőteljesen elnyomták a síitákat, akik a lakosság többségét jelentik - Irak lakosságának legalább 60 százalékát ők adják. Főleg Irak dél-keleti felében élnek, főbb városaik Bászra, valamint Nedzsef és Kerbela - utóbbi kettő jelentős zarándokhely.

Nagy számban élnek Bagdadban is, főleg az iraki főváros külvárosaiban található szegénynegyedekben. Ilyen például az egykori Szaddám-város - ma Szadr-város - ahol több mint egymillió síita él. Szaddám idején erős hatósági felügyelet alatt tartották őket, de ez lázongásokhoz vezetett, ami még Szaddám kormányát is megrázta - írja a BBC.

A diktátor uralma alatt a síitákat erőszakkal elnyomták, politikai és vallási vezetőiket rendre meggyilkolták. A síiták a hasonló beállítottságú kormányzat vezette Irántól kaptak korábban segítséget, ami konfliktusokat okozott Szaddám Irakja és Irán között.

1991-ben az Öböl-háború után az idősebb George Bush vezette Egyesült Államok arra bátorította az irakiakat, hogy fogjanak fegyvert Szaddám ellen, ám a felkelést végül nem támogatták az amerikaiak, így az iraki rezsim, Ali Hasszám al-Madzsid (Vegyész Ali) vezetésével véresen leverte és megbosszulta a lázadást.