Vasárnap új elnököt választ Grúzia

Vágólapra másolva!
Hat héttel Eduard Sevardnadze elnök leváltása után vasárnap új elnököt választ Grúzia. A hat jelölt közül a novemberi forradalmi események kulcsfigurája, Mihail Szaakasvili a legesélyesebb, ám egy tartományi elnök még keresztbe tehet neki. Aszlan Abasidze Adzsária autonóm tartomány, és az Újjászületés Pártjának elnöke választási bojkottal fenyeget. A választás sikertelensége azonban könnyen káoszba taszíthatja az országot.
Vágólapra másolva!

Néhány éve még mentorának tekintette Eduard Sevardnadze grúz elnököt Mihail Szaakasvili, de 2003. novemberében ő állt annak a radikális ellenzéknek az élére, amely lemondásra kényszerítette a választási csalással vádolt veterán politikust, s a jelek szerint biztos abban, hogy hamarosan ő veszi át az ország vezetését.

A 35 éves Szaakasvili Ukrajnában kezdte az egyetemet, majd az Egyesült Államokban és Franciaországban folytatta jogi tanulmányait. Rövid ideig egy New York-i ügyvédi irodánál dolgozott, de hamarosan hazatért Grúziába holland feleségével, és az utolsó szovjet külügyminiszterből lett grúz elnök Sevardnadze elkötelezett híveként vetette magát a politikába.

Szaakasvili az első pillanattól kezdve a szegénység és a korrupció elleni küzdelem élharcosaként lépett fel. A kilencvenes évek második felében a grúz parlament jogi és közigazgatási reformokkal foglalkozó bizottságának vezette, Tbiliszi városi tanácsának elnökeként pedig egyebek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy személyesen segített szegény családok otthonaiban a tetőt javítani.

2000 októberében az ország igazságügy-minisztere lett, s ekkor már egyértelmű volt számára, hogy abban az országban, ahol a lakosság több mint fele a hivatalos adatok szerint a szegénységi küszöb alatt él, csak a korrupció felszámolásával lehet segíteni a szegénységen.

A fiatal politikus a hatalom belső berkeiben nem vált igazán népszerűvé attól, hogy a kormány ülésein minisztertársai törvénytelen úton szerzett luxusvilláinak fényképeit lobogtatta és olyan törvényt javasolt, amely elkobzásra ítélte volna ezeket az ingatlanokat. Nem állt mellé Sevardnadze elnök sem, így Szaakasvili alig tíz hónap után lemondott posztjáról.

Az államfő elszánt politikai ellenfele lett. 2003-ban létrehozta a Nemzeti Mozgalmat, majd a november 2-án tartott törvényhozási választásokat követően, a láthatóan készülő választási csalásra válaszul meghirdette a "bársonyos forradalmat", hogy távozásra kényszerítse egykori példaképét. Néhány nappal Sevardnadze bukása előtt bejárta a világsajtót egykori példaképéhez intézett mondata: "Elnök úr, Önnek nagy lehetősége volt arra, hogy az új grúz nemzet alapító atyja legyen, de elszalasztotta azt". Nem sokkal később az orosz sajtónak már úgy nyilatkozott, hogy Sevardnadzénak csak két választási lehetősége van: méltósággal távozik a hatalomból, mint egykoron Charles de Gaulle francia elnök tette, vagy olyan csúfos véget ér, mint Slobodan Milosevic jugoszláv államfő.

Sevardnadze november 24-i lemondása óta, bár az ideiglenes államfői tisztséget Nino Burdzsanadze tölti be, az ország legnépszerűbb politikusává vált Szaakasvili láthatóan készül az elnökségre. Választási kampányában a korrupció és a terrorizmus elleni harc mellett a szakadár tartományokkal, Adzsáriával és Dél-Oszétiával való párbeszédet, valamint azt hangsúlyozta, hogy az orosz-grúz kapcsolatokat a kölcsönös biztonsági garanciák új alapjaira kell helyezni.

A Budapesten működő Közép-Európai Egyetemen 2003 júniusában Mihail Szaakasvili vehette át Soros Györgytől a Nyílt Társadalom Díjat. A grúz politikus előtt a Nyílt Társadalom Díjat olyan személyiségeknek ítélte az egyetem, mint Václav Havel, Göncz Árpád, vagy Bronislaw Geremek.