Kritikus az Európai Bizottság jelentése

A mezőgazdaságot és a pénzügyi ellenőrzést tartja az EU-tagságra való felkészülés legneuralgikusabb pontjának az Európai Bizottság, ahol sürgős intézkedést vár a magyar hatóságoktól. A legújabb monitoringjelentés kevés kivétellel a közösségi vívmányok szinte minden területén rámutat valamilyen hiányosságra vagy elmaradásra. A komoly problémák számát tekintve ismét Lengyelország a rossz tanuló, miközben Szlovéniánál és Litvániánál nem tárt fel súlyos mulasztást a sorrendben második időközi jelentés.

A monitoringfolyamat mezőgazdaságra való kiterjesztésre érezhetően megnövelte azoknak a területeknek a számát, ahol az Európai Bizottság megítélése szerint a csatlakozó államoknak komoly hátralékuk halmozódott fel, és sürgős lépéseket kell tenniük a problémák orvoslására. Brüsszel legújabb eredményjelző táblája összesen 28 "találatot" jelzett, ami ugyan az előző, márciusi vizsgálathoz viszonyítva ugyan növekedést jelent, de - mint Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője fontosnak tartotta hangsúlyozni - alig valamivel több, mint 1 százaléka a 2 ezernél is több tételből álló listának.

A sorrendben második időközi jelentés - amely a tagjelöltek tárgyalások során tett vállalásait módszeresen összeveti a tényleges teljesítéssel - megerősíteni látszik azt a korábbi trendet, amely a legnagyobb államnál, Lengyelországnál mutatta ki a legkomolyabb felkészülési hiányosságokat. Varsó, miközben márciushoz képest a verseny- és az iparpolitika területén jobb eredményt ért el, a mezőgazdaság "belépésével" összesen 8 korábbi tárgyalási fejezetnél komoly lemaradásban van korábbi vállalásaihoz képest. A legújabb monitoring jelentés, amely ezúttal is Lengyelországot hozta ki sereghajtónak, a szolgáltatásoknál, az áruk szabad áramlásánál, a mezőgazdaságnál, a halászati politikánál, a szociális és foglalkoztatási politikánál, az audiovizuális politikánál, a vámuniónál és a pénzügyi ellenőrzésnél kongatta meg "a vészharangot" a lengyel kormány (és parlament) számára. A mostani figyelmeztetés még nem jelenti azt, hogy Varsó az előírt határidőre nem lesz képes elkészülni a penzummal.

Szlovénia és Litvánia a másik véglet, ennél a két országnál ugyanis eddig nagyjából a tervek szerint halad a felkészülés, legalábbis azonnali közbelépésre nincs szükség. Litvánia esetében ugyanakkor a meglepően jó mérlegben az is szerepet játszik, hogy a balti ország eleve későbbi csatlakozási céldátummal dolgozott, így sok vállalás számonkérésének még nem jött el az ideje. A többi közép- és kelet-európai tagjelöltnél az alábbi súlyos problémákat tárta fel az időközi jelentés:

Csehország: Három kiemelt probléma. A személyek szabad áramlásán belül az iskolai végzettségek és diplomák elismerése, az adózásnál az ÁFA és jövedéki kulcsok EU-konformmá válása és a pénzügyi ellenőrzés helyzete a fő probléma.

Szlovákia: Itt is három sürgős intézkedést igénylő problémára világított rá a vizsgálat. A regionális politikánál az intézményi felkészülésre, a mezőgazdaságra általában és a szolgáltatások szabadságára.

Észtország: A balti államnak a halászati politikában és a szociális politikánál lenne sürgős tennivalója.

Lettország: Legutóbb Lengyelország mellett a legrosszabb teljesítő volt. Most is négy területen halmozott fel nyugtalanító adósságot: az adózásnál, a vámuniónál, a pénzügyi ellenőrzésnél és a közlekedésnél.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel