EU: az iraki háború árthat a bővítésnek

Ha az iraki háború időben egybeesik a csatlakozási szerződésről való EP-szavazással, fennáll annak a kockázata, hogy az Európai Parlament képviselőinek többsége az Európai Unió bővítése ellen foglal állást - közölte Emar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke. Az Európai Parlament április 7-én szavaz a csatlakozási szerződésről. Vastagh Pál (MSZP) szerint a keleti bővítésnek már semmi nem állhatja útját.

Az EP külügyi bizottságának elnöke, Emar Brok a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap brüsszeli tudósítójának nyilatkozott. Szerinte már most is mindkét oldalon nagyon erősek az érzelmek, és a helyzet a háború első napjaiban csak rosszabbodni fog. Sok képviselő - különösen a baloldali frakciókból - szembefordulhat olyan országok felvételével, amelyek támogatják az iraki intervenciót - idézte az MTI Brokot.

Az Európai Parlament április 7-én szavaz a csatlakozási szerződésről. Ezt megelőzően a külügyi bizottság foglalkozik az üggyel, amely minden egyes tagjelölt jelöléséről külön fog szavazni. Ha valamelyikük esetében nem lesz meg a többség, ez nem nagy probléma, mert a plenáris ülésen az európai képviselők figyelmen kívül hagyhatják a bizottság ajánlásait. "De ha az egész parlament elveti a szerződést" - mondta Brok -, "az már a vég. Nem lehet megismételni a szavazást. A tizenötök vezetői nem fogják tudni aláírni a szerződést, vagyis az EU bővítése meghiúsul."

Brok hozzátette, hogy reményei szerint ez csupán egy tisztán elméleti forgatókönyv. Ő maga - közölte - igennel fog szavazni, függetlenül az iraki kérdéstől. A külügyi bizottsági elnök szerint a tagjelölt országok vezetői Irak ügyében nem tartották be az unió konzultációs procedúráját. Támogatták az Egyesült Államok stratégiáját, anélkül, hogy tekintettel lettek volna azoknak az EU-tagállamoknak a véleményére, amelyek ellenzik a fegyveres beavatkozást - utalt a "nyolcak levelére", amelyhez utóbb a NATO-felvételre váró vilniusi tízek is csatlakoztak saját külön nyilatkozatukkal.

Az illetékes szerint az EP egyetlen főbb politikai pártja sem fogja felszólítani képviselőit arra, hogy szavazzanak valamelyik tagjelölt felvétele ellen - írta az MTI. Ám ezt saját kezdeményezéséből sok képviselő megteheti, nem csak a függetlenek közül. Ha a négy fő frakció, a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek valamennyi képviselője a bővítés mellett szavaz, nem lenne gond a minősített többség megszerzésével a 626 tagú EP-ben.

Azonban még nem dőlt el, hogy nyilvános vagy titkos lesz-e a szavazás. Az utóbbi esetben az elutasítás kockázata jelentősen megnő - tette hozzá a lengyel lapnak nyilatkozva az EP külügyi bizottságának elnöke.

Vastagh Pál szocialista képviselő, az alkotmányügyi bizottság elnöke az [origo]-nak azt mondta: ő inkább Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének véleményét osztja. Prodi szerint a csatlakozási folyamatot most már semmi sem gátolhatja meg. Vastagh hozzátette: reméli, hogy semmilyen nemzetközi konfluktus nem lesz. Hozzátette: ha bármi közbejönne, az évtizedek munkáját tenné tönkre az EU-ban és a tagjelölt országokban is.