Végső uniós alku kezdődik Koppenhágában

A tizenöt EU-tagállam és a tíz tagjelölt ország vezetőinek részvételével ma megkezdődik Koppenhágában a bővítés pénzügyi alkujának végső szakasza. Itt várhatóan bejelentik a csatlakozási tárgyalások lezárását és a tíz új tag - köztük Magyarország - felvételét. A csatlakozás anyagi feltételeinek nagy részéről már korábban megegyezés született, a kérdés már csak az, hogy az Unió a tagjelöltek által kért további egymilliárd eurót is biztosítja-e.

A csúcstalálkozó fontos témája lesz Törökország jelentkezése a csatlakozási tárgyalásokra. A most bekerülő államoknál sokkal régebben, már 1987-ben jelentkeztek a törökök, de Brüsszelben még mindig nem döntöttek a félig ázsiai állam felvételéről. A nyugati államokkal szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat ápoló NATO-tag Törökország egyre idegesebb hangnemben várja a választ arra a kérdésre, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások. Annak ellenére, hogy a már a dátum kimondása is nagy előrelépést jelentene, várhatóan csalódottak lesznek a török politikusok, ha 2005. január 1. lesz a válasz.

Törökország a muzulmán országok közül jóval előbbre tart a demokratikus intézményrendszer kiépítésében, de az emberi jogok tiszteletben tartása még nem éri el az EU elvárásait. Ugyancsak nehezíti döntést a kurdok lakta török-iraki-iráni határvidék, ahol a kilátásba helyezett iraki háború miatt ismét felforrósodhat a talaj. A török miniszterelnök mindesetre azt várja, hogy jövőre megkezdődnek a tárgyalások a csatalkozásról, és ha nem, azt az EU hibájának tekinti. "Most nem Törökország, hanem az Unió kerül górcső alá" - nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan.

Az Unió több vezető politikusa viszont egyáltalán nem támogatja Törökország felvételét. Az EU jövőjét tervező konvent vezetője, az egykori francia elnök Valery Giscard d'Estaing például kijelentette: "Törökországnak nincs helye az EU-ban"