Minden idők legnagyobb NATO-bővítéséről döntöttek

Hét ország csatlakozhat 2004-ben a NATO-hoz, ezzel az 1949-ben alakult szervezet legnagyobb bővítéséről döntöttek. Mind a 19 tagállam vezetője egyetértett a bővítés fontosságával. A közeljövőben újabb tagállamok meghívását ígérték a Prágában tanácskozó politikusok. A NATO közgyűlése csütörtök folyamán Irak ügyében is állást foglalt

Ünneplik a tagjelöltséget Szófiában

Az újonnan meghívott országok vezetői a bejelentés után tartott sajtóértekezleteiken hangoztatták, hogy tisztában vannak a tagsággal járó felelősséggel, és nemcsak élvezői akarnak lenni a biztonságnak, hanem erejükhöz mérten készek hozzá is járulni.

Vaira Vike-Freiberga lett elnök mind Lettország, mind egész Európa számára történelmi jelentőségűnek nevezte országa meghívását a NATO-ba. Az elnökasszony szerint ez egyben az öröm és a megkönnyebbülés napja országa számára, mert ugyan teljesítették a tagsághoz támasztott követelményeket, de végül is egyhangú politikai döntés született, amelyet a 19 szövetséges bármelyike megakadályozhatott volna.

Az MTI kérdésére a lett elnökasszony közölte, a kis balti ország ugyanazt a biztonsági garanciát várja, amelyet a többi szövetséges élvez a NATO-ban és földrajzi helyzete, teherbíró képessége és sajátos felkészültségei arányában hozzá fog járulni a kollektív biztonsághoz. Más kérdésre válaszolva Vike-Freiberga asszony elmondta, hogy a lett lakosság kétharmada támogatja a NATO-tagságot, beleértve az orosz népességet is. A lettek és az állampolgárságot már felvett oroszok között ez az arány még magasabb. Szerinte a prágai döntés pozitív jelzés Moszkvának is: Oroszország már építő párbeszédet folytat a NATO-val, s lett részről azt várják ettől, hogy a kétoldalú politikai és kereskedelmi kapcsolatok is fejlődésnek indulnak.

Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szintén azt emelte ki sajtóértekezletén, hogy a felvétellel Szlovákia a demokratikus és stabil Európa része lett és a biztonság legfelső fokára került. Szlovákia azt is várja a NATO-tagságtól, hogy tovább növekszik a külföldi beruházók érdeklődése az ország iránt, elvégre a három legutóbb felvett közép-európai ország is ezt tapasztalta.

Szlovákia tudatában van annak, hogy a közös felelősségben is osztoznia kell - mondta Dzurinda. 2010-ig mélyrehatóan átszervezik a hadsereget, s Szlovákiának van olyan szakirányú képessége, amelyet fel tud ajánlani a szövetség hadműveleteihez. Rámutatott, hogy Koszovóban már működik egy cseh-szlovák vegyes zászlóalj, és rövidesen létrehoznak egy háromoldalú cseh-lengyel-szlovák zászlóaljat is nemzetközi műveletekre - jelentette az MTI.

Népünnepély Romániában

Romániában valóságos népünnepélyekkel köszöntötték az ország prágai felkérését a NATO-csatlakozásra. A román közszolgálati rádió és televízió Prágából egyenes adásban közvetítette a NATO-csúcsértekezlet megnyitó ülését, majd Ion Iliescu elnöknek az ország lakosságához intézett üzenetét, nyomban utána pedig Adrian Nastase kormányfő beszédét sugározták. Mindketten kiemelték a NATO-csatlakozásra való felkérés történelmi jelentőségét.

Iliescu köszönetet mondott Románia valamennyi állampolgárának, az 1989 decembere utáni korszak politikai erőinek, a civilszervezeteknek és a román hadseregnek a NATO-csatlakozás kiérdemlése érdekében kifejtett erőfeszítésekért és a meghozott áldozatokért, azért, hogy az elmúlt években felelősséggel dolgoztak az ország modernizálásáért és demokratizálásáért. Az államfő hangoztatta: "Ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euro-atlanti térségben". A Romániában elért eredmények sorában említette többek között a nemzeti kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletben tartását.

Adrian Nastase kormányfő beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy az ország NATO-csatlakozása meghozza a külföldi beruházások fellendülését, majd kijelentette: Románia teljes mértékben magáévá teszi az új minőségével együtt járó felelősségeket, és szolidárisan részt vesz a NATO misszióiban.

A román hírforrások beszámoltak róla, hogy a prágai román nagykövetségen a NATO-összejövetel alkalmából a cseh fővárosba utazott román küldöttség tagjai - köztük Iliescu és Nastase - pezsgős-könnyes örömujjongással fogadták, amint a Robertson-beszédben felsorolt országok sorában elhangzott Románia neve. Bukarestben és Románia nagyobb városaiban népünnepélyekkel, ingyenes sörfesztiválokkal, örömujjongástól hangos felvonulásokkal köszöntötték a prágai döntést.

A közszolgálati rádióban és televízióban csütörtökön megszólaltatott kormánypárti és ellenzéki román politikusok, köztük Emil Constantinescu volt államfő, valamint az 1989 decembere utáni miniszterelnökök, örömmel üdvözölték a NATO-csatlakozásra való felkérést. Ez alól csak a szélsőséges nacionalista politikájáról ismertté vált Nagy Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor volt kivétel. Tudor azt mondta, hogy a prágai döntés "nem öröm, hanem történelmi szükségszerűség", mert általa orvosolták "azt az igazságtalanságot", hogy Magyarország NATO-felvételével "súlyos egyensúlyhiányt okoztak a térségben".A magyarellenességéről hírhedt politikus elismerte, hogy ő volt Romániában az utolsó pártelnök, akit sikerült meggyőzni az ország NATO-csatlakozásának szükségességéről, ám ennek ellenére a PRM támogatni fogja a nemzetközi közösség minden erőfeszítését a terrorizmus leküzdésére.