Egy 20 éves lányt lőttek agyon a terroristák

A csecsen terroristák még szerda este, a moszkvai Melnyikov utcai színház elfoglalásakor lőtték agyon azt a 20 év körüli lányt, akinek holttestét csütörtök este hozták ki az épületből. A túszejtők közben üzeneteket juttattak el az al-Dzsazíra arab nyelvű televízióhoz, amelyben közlik, készen állnak arra, hogy feláldozzák magukat Csecsenföld függetlenségéért. A csütörtök esti hivatalos közlések szerint mintegy 700 túsz, köztük 75 külföldi állampolgár van a terroristák fogásában.

A Moszkvában akcióba lépett csecsen túszejtőknek valószínűleg az a céljuk, hogy a válság kiszélesedésének megakadályozására és valódi tárgyalásokra kényszerítsék az orosz hadsereget, amely a krízis felszámolása címén tömegmészárlásokkal kísért megtorló háborút folytat évek óta a polgári lakosság ellen - írja a párizsi Le Figaro.

A konzervatív lap emberjogi szervezetek adatai alapján 10-20 ezer főre becsüli az 1999 októberében kiújult csecsenföldi háború polgári áldozatainak számát. A szerdán kezdődött moszkvai túszdrámára hosszú ideje számítani kellett volna - állapítja meg a cikk szerzője.

A lap emlékeztet André Glucksman filozófus egy évvel ezelőtti figyelmeztetésére, miszerint Aszlan Maszhadov csecsen elnök csak ideig-óráig lesz képes féken tartani az orosz polgári lakosságra lecsapni kész legradikálisabb elemeket, ha nem érnek véget a csecsen polgári személyek elleni orosz katonai kilengések. Glucksman akkori jóslata szerint az orosz hadsereg magatartása logikusan termeli ki mindenre kész csecsen merénylők generációit.

A lap szerint közvetlen összefüggés van az orosz hadsereg csecsenföldi magatartása és aközött, hogy Maszhadov elnök most ismét legfőbb riválisát, Sámil Bászájevet állította hadserege élére. Ő volt az, aki 1995-ben a több mint 160 halálos áldozattal járó bugyonnovszki túszdráma árán elérte a harcok megállítását, és megfordította a számára előnytelen helyzetet.

Egy Párizsban élő volt csecsen harcos a Le Figarónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a csecsenek számára három választás maradt: vagy megvárják, amíg az oroszok legyilkolják a lakosságot, vagy csatlakoznak az ellenálláshoz, vagy pedig elhagyják szülőföldjüket.

A csecsenek radikalizálódása, amely a moszkvai túszejtésben ölt testet, saját fővárosa szívében intéz gigantikus kihívást Vlagyimir Putyin elnökhöz, akit pedig éppen a csecsenföldi háború emelt a hatalomba - idézi a francia lapot az MTI.