Érdekvédelem és esélyegyenlőség a látássérültek esetében

Bemutatkozik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A szervezet egyik szereplője volt a Kolosi Tamás előadása előtti rendezvénynek.

A szövetség tevékenysége azonban nem csupán ezen anyagi természetű hátrányok kompenzálására szorítkozik. Feladatköre sokkal szerteágazóbb, mely a következőkben foglalható össze:
- segíti a látássérültek beiskolázását, továbbtanulását, szakmai képzését, munkába helyezését, részükre új munkalehetőségek felkutatását;
- feladata a később megvakultak elemi rehabilitációja, az új élethelyzethez kapcsolódó készségek elsajátításának segítése;
- feladata a látássérültek kulturális igényeinek mind teljesebb kielégítése. Ennek keretében hangos- és braille könyvtárat üzemeltet, hangstúdiót működtet, tankönyveket, folyóiratokat és irodalmi műveket jelentet meg a számukra használható adathordozókon;
- lebonyolítja a vakügyi segédeszközök forgalmazását;
- szervezi a látássérültek kedvezményes üdültetését;
- sokoldalú feladatainak ellátása érdekében együttműködik a különböző állami és társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, karitatív szervezetekkel, más fogyatékosokat tömörítő érdekvédelmi szervekkel.

A 90-es évek második felétől tapasztaltuk azonban, hogy a korábbi centralizált szervezeti struktúra már nem képes a hatékony érdekérvényesítésre. Az országos szövetségnek alárendelten működő megyei szervezetek ugyanis - mivel önálló jogalanyisággal nem rendelkeztek - önállóan nem pályázhattak, nem köthettek szerződéseket. Szükségesnek mutatkozott tehát a szövetség szervezeti átalakítása, melynek révén minden megyében a megyei szervezetek helyén, önálló jogi személyként működő egyesületek jöttek létre.

Hazánkban 1998 óta törvény rendelkezik a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről. Ez a törvény azonban egy tipikus kerettörvény, amely csak akkor válik fontossá a fogyatékkal élő emberek számára, ha megvalósulnak azok a kormányzati és helyi önkormányzati intézkedések, amelyeket a törvény az esélyegyenlősítés célterületei körében előír. A teljesség igénye nélkül, a törvény kimondja például, hogy a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezethez. A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatási törvényben meghatározottak szerint. A fogyatékos személy - lehetőség szerint - integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

A szövetség ma már nem csupán a társadalomtól várja el a látássérültek képzését és foglalkoztatását. A közelmúltban megnyert sikeres pályázat eredményeként a múlt év őszén 36 látássérült nonprofit menedzser képzését kezdtük meg, melynek révén OKJ-s képesítést biztosítunk a tanfolyam résztvevőinek, és egyben szakembereket képezünk mind a szövetség, mind pedig tagegyesületeink számára.

A munkavállalás a látássérült emberek számára jelentős életminőségbeli változást eredményez. Korántsem mindegy, hogy a társadalom eltartottjaiként, vagy adófizető polgáraiként élhetnek. Országos szinten jelenleg a munkaképes korú látássérültek csupán 10%-a dolgozik!
Ugyanakkor tény az is, hogy amennyiben egy látássérült személy elveszíti az állását, elveszíti a külvilággal való kapcsolatainak jelentős részét is, és ezáltal kiszolgáltatottnak, feleslegesnek érzi magát a társadalomban. Szeretnénk tudatosítani a társadalom tagjaiban, hogy amennyiben a látássérültek megkapják azt a minimális segítséget, amelyre állapotuk miatt szükségük van, teljes értékű munka végzésére képesek.

Úgy gondoljuk, a fenti törekvésünk is jelentős hozzájárulást biztosít az esélyegyenlőség érvényesüléséhez, a minél teljesebb társadalmi integrációhoz, valamint ahhoz, hogy a látássérült emberek valóban a társadalom egyenrangú, egyenértékű és egyenlő méltóságú tagjaiként élhessenek.

Dr. Szőke László
MVGYOSZ
elnök