Jazzmesék a múlt századból

Több szempontból is rendhagyónak volt tekinthető a Benkó Dixieland Bandnek a Mindentudás Egyeteme klubsorozatában történt november 9-i fellépése. Azonban ha jobban belegondolunk, valójában nem is volt olyan sok különbség egy nemzetközi hírű akadémikus és a művészi karrierjét öt évtizede folytató Benkó Sándor Kossuth-díjas előadóművész előadása között.

Hogy miért? A jó előadáshoz mindig két dolog kell: felkészült előadó és fogékony közönség. A legtöbb talán az előadón múlik. Ő saját szakterületén profi. Másként fogalmazva, a zene felé terelgetve a szót azt is mondhatnánk, hogy technikai tudása kikezdhetetlen. És itt jönne az a meghatározhatatlan és szavakkal nehezen kifejezhető plusz, amitől egy ember - legyen az tudós vagy művész -igazán izgalmassá válik. A személyiség kisugárzása, a témája iránti elkötelezettség, sőt nem túlzás azt állítani: szerelem. Ezt a szerelmet nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen közérthető módon megfogalmazni. Úgy pedig különösen, hogy mindaz, ami elhangzik, a teremben ülő vegyes összetételű közönség számára is szórakoztató legyen, ne pedig csupán a kevés beavatottnak szóló magánbeszéd.

A Benkó Dixieland Band - munka közben

A Mindentudás Egyetemét (ME) eddig meglátogatott, közel másfélszáz rangos tudósnak a legtöbbször sikerül elvarázsolni közönségét, képesek átadni a tudás mellett azt a többletet is, ami miatt ezt a pályát választották évtizedekkel ezelőtt. Benkó Sándornak egyszerre volt nehéz és könnyű dolga, amikor elvállalta a nem mindennapi felkérést. Nehéz, mivel - ahogy elmondta - ő "csak" egy előadóművész, nem akadémikus. És könnyű, teszi hozzá a beszámoló szerzője, hiszen Benkó tarsolyában nem képletek és grafikonok, netán érdekes kísérletek lapulnak, hanem egy olyan egyetemes nyelv, amelyet kortól, nemtől és minden korláttól függetlenül mindannyian képesek vagyunk érteni és élvezni. Ez pedig a zene nyelve.

Az idei év Bartók-emlékév, ezért is tartotta különösen fontosnak az ME, hogy a zene hangsúlyos helyen szerepeljen a 2006. év programjaiban. Vásáry Tamás tavaly évvégi nagysikerű előadása nyitánya volt mindennek, Somfai László zenetudós előadása záróakkord lesz december közepén. Míg ők a klasszikus zene felől közelítenek, Benkó Sándor a 20. század hajnalán született, azóta a világ minden pontját többszörösen meghódított jazz műfajáról beszélt. A komoly és a könnyű műfaj között párbeszéd folyik, ezt bizonyították a ragtime hőskorából vett zenei idézetek. Kevesen gondolnák, de Wagner, Debussy, vagy éppen Liszt Ferenc komoly hatással voltak a New Orleans-ban kialakuló jazzre. Ami pedig ennél meglepőbb lehet: a hatás fordítva is működött. Ki gondolná, hogy a Tavaszi áldozatot jegyző Igor Sztravinszkij a magyar Rácz Aladár cimbalmosnak írt ragtime-nótát...