A kreativitás utat talál magának

Interjút készítettünk Klinghammer Istvánnal, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) rektorával a nemrég lezajlott Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) kapcsán.

A diákok körében még mindig népszerűek az olyan tudományágak, mint a jog, vagy a közgazdaságtan. Ennek oka talán az, hogy úgy gondolják, ezekkel a végzettségekkel jól kereső álláshoz jutnak. Mennyire érződik az ilyesfajta haszonelvűség a tudományban?

Nem a pénz vezeti a hallgató tudományos munkáját

Mennyire elégedettek az oktatók a mai diákokkal?
- Sokan vannak, akik azt szajkózzák, akik azon keseregnek, hogy a mai ifjúság és a mai egyetem már nem ugyanaz, mint régen. Ha megnézi az ember az egyetemek történetével foglalkozó munkákat, akkor könnyen észreveszi, hogy ilyesfajta elégedetlenség mindig is jelen volt az idők során, és ennek forrása általában generációs különbségekre vezethető vissza. Állítom, hogy ugyanaz a tudás most is benne van az egyetemekben, mint egykor. Az kétségtelen, hogy a mi időnkben más elvek alapján működtek az egyetemek. Az akkori egyetem olyan volt, mint az a zöldséges pult, ahol a legszebb almákat lepolírozzák, és külön tálba teszik. Most az egyetemeken - a hasonlatnál maradva - egy tálba ömlesztik az almákat, de ezek között ugyanúgy ott vannak a szép darabok. A tömegoktatásnak köszönhetően lehet, hogy tudásszint statisztikái romlanak, de ezek csak statisztikák, a jók most is bent vannak az egyetemeken. Sőt, azt is állítom, hogy a jók most jobbak. A jogi karon két éve felmérést készíttettem a tanulók nyelvtudásáról, mert elegem lett a kritikákból, hogy a mai fiatalok nem beszélnek nyelveket. 1,83 volt a felvett tanulók nyelvtudása, tehát átlagban csaknem mindannyian két idegen nyelvet beszélnek.

Visszatérvén az "almás" hasonlatra: azért nő a diákköri munka szerepe is, mert így lehet a "polírozott almákat" kiválogatni?

Az ELTE lágymányosi épülete

Kulcsár Szabó Ernő Horváth Zalán