Az átmenet kora: a századforduló

Bár a dolgok mindig változnak, vannak korok, amikor a társadalom, a gazdaság és a kultúra terén végbemenő változások mintha nagyobb horderejűek lennének. Ilyen volt a XIX. század és a XX. század fordulója is.

A századvég és a századelő évtizedeiben az európai kultúrában nagymérvű változás ment végbe, mely egyértelműen a gazdasági és társadalmi életben ekkoriban lezajló változások következménye. A XIX. században már uralkodó gazdasági és társadalmi rendszernek, a kapitalizmusnak új formája jelenik meg: az imperializmus. Ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy történelmi realitássá válhat a kapitalista rendszer megdöntése szocialista forradalom útján.

Életkép Londonból. Az ipari nagyváros közege hatással volt a művészetre

A kapitalizmus következményeként az ipari terjeszkedéssel, és főleg a nagyvárosok kialakításával az ember létrehozta a "második környezetét". Ez a technikai civilizáció módosította az ember és a természet közötti viszonyt, melynek következménye főleg az építészetben volt látványos, ahol a korábban megszokott historizáló-szimbolizáló stíluseklektikával szemben megjelennek az első mérnök-építészek új konstrukciós modelljei, melyek gyakorlatilag "megnyerik" a XX. századot.

A bécsi postatakarék bank belső tere (1904-12, Otto Wagner)

A kor másik fontos jellemzője, hogy "a művészileg megformált környezet felszívódott a művészetet nélkülöző vagy tartalmi pótlékkal helyettesítő hétköznapi valóságban, a művészet rezervátumba került, múzeumi tárggyá fakult" (Németh Lajos). A korábban a társadalom szélesebb rétegei számára is elérhető iparművészeti remekek nagyipari keretek között készült másolatai, gyenge, de olcsó remake-jei özönlik el a piacokat: megjelenik a giccs.

Munch kortársaival együtt új kifejezési módokat keres