Szupermikroszkóp a francia Alpokban

A szinkrotront nemcsak a fizikusok használják: régészek és kozmetikai cégek kutatói egyaránt megfordulnak Grenoble-ban

Mire jó a szinkrotron?

A szinkrotron körgyűrűje belülről

gyógyszerek tervezésénél mikromechanikai alkatrészeket vegyészekorvostudománya

A földrengéseket, vulkánkitöréseket kiváltó folyamatok a földfelszín alatt több ezer kilométerre zajlanak. Geofizikusok a szinkrotron segítségével vizsgálják a Föld magját felépítő anyagok szerkezetét szélsőséges körülmények között. A vizsgálatok tulajdonképpeni célja egy ősrégi kérdés megválaszolása: "Van-e élet máshol az univerzumban?" A tudatosabb környezetvédelem szintén az ESRF célkitűzései közé tartozik: a kutatók "tisztább" energiaforrások előállításán dolgoznak. Mások egy esetleges nukleáris baleset utáni radioaktív részecsketerjedés sebességét vizsgálják a talajban és a vízben. Emellett a vulkánok vagy lavinák jobb megismerésére is törekednek (a hópelyhek struktúrájának feltárásával például szimulálhatóvá válnak az események), hogy időben előre tudják jelezni a bekövetkező katasztrófákat. Francia őslénykutatók nemrég arra voltak kíváncsiak, milyenek voltak az ember, az emberszabású majom közös ősei. Az afrikai Csád sivatagában talált 8 millió éves majomállkapocs-leletet a grenoble-i szinkrotronnal vizsgálták meg, és ebből korábban ismeretlen adatokhoz jutottak a fajok fejlődésével kapcsolatban.

Végül az ESRF műszereinek érzékenységére egy drámai példa: 2004. december 26-án a dél-kelet-ázsiai szökőár epicentruma és a Grenoble közötti több mint 11000 kilométernyi távolság ellenére az ESRF alig 13 perccel az esemény bekövetkezte után pontosan regisztrálta a Richter-skálán 9-es erősségű földrengést.