Meskó Attila

Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak - és van-e jövőnk nélkülük?

A mai modern társadalom legfontosabb, lassacskán kimerülő energiaforrásai a kőolaj és a földgáz. Feltétlenül szükséges tehát az országok összefogásával megtalálni az emberiség új energiaforrásait, és a gazdaságokat folyamatosan átvezetni az új energiaforrásokon alapuló gazdasági környezetbe.

Napjainkban egyes kutatók nagy reményeket fűznek a bioüzemanyagok alkalmazásához. Magyarországon a közeljövőben három bioetanol-üzem létesül Hajdúnánáson, Marcaliban és Csurgón. A bioüzemanyagok gyártási prognózisa alapján azt látjuk, hogy 2020-ig a bioüzemanyag a piaci igények stagnálása mellett ellensúlyozni tudja a szénhidrogén-kitermelés csökkenéséből adódó hiányt.

Várhatóan a XXI. század közepétől az eddiginél kissé növekvő szerepet kap a szén, a nukleáris energia, a geotermális energia és a napenergia. Vegyük sorra a XXI. század potenciális alternatív energiaforrásait! A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Az energiahordozók hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak. Az összenergia-felhasználáson belül ma a megújuló energiaforrások részaránya 3,6% körüli.

Az előadás részletesen beszámol az említett alternatív energiaforrások mindegyikének használati módjairól, a lehetséges hatásokról. A kevésbé elterjedt biomasszáról néhány gondolat: A biomasszává vált szervesanyag-tömeget alkothatják az eddig alig kihasznált szerves hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett, élő növényi nyersanyagok mint megújuló energiaforrások. Energiahordozóként a biomasszát jellemzi a fotoszintézist fenntartó napsugárzásnak köszönhető megújulás, valamint az energetikai hasznosítás lehetősége a légkör széndioxid-koncentrációjának növelése nélkül.

Az elhangzottakhoz kapcsolódva Mézes Lili doktorandusz tartotta meg kiselőadását Hogyan termelhető állati hulladékból biogáz? címmel, mely itt olvasható.