Hazaérkezett a magyar olimpiai csapat

Két hónapnyi távollét után december 18-án megérkezett a Nyugati pályaudvarra a megfogyatkozott olimpiai csapat különvonata. Hegyi Gyula átnyújtja a távolmaradt sportolók névsorát. Azok az olimpikonok, akik hazatértek, már további terveiken gondolkoznak. Papp László profi karriert szeretne, Kovács "Bütyök" József pedig marathoni távon is indul legközelebb.

Ahol csak egy pillanatra is megállt a vonat, az állomáson tartózkodók ezt kiabálták: "Lássuk Papp Lacit, lássuk a háromszoros magyar olimpiai bajnokot!" Mindenki Papp Lacira volt kíváncsi. A népszerű magyar bajnok pizsamában, kócosan fogadta az ablakban a sok-sok jókívánságot.

Papp László - vagy ahogy sokan nevezték: "a világ hetedik csodája" - beszélt az újságíróknak mostani olimpiai szerepléséről és további terveiről. "Nagyon készültem, hogy Melbourne-ben is megvédjem bajnokságomat, végtelenül boldog vagyok, hogy sikerült - mondta az ökölvívó. "Szerintem a lengyel Pietrzykowski elleni mérkőzésem volt a döntő, amikor ellene győztem, jelentősen megnőtt önbizalmam és végső győzelmi esélyem is. Az amerikai Torres ellen úgy éreztem, hogy biztosan győztem, de a torkomban dobogott a szívem egészen addig, amíg sikereim főrészesére, Adler Zsigmond edzőmre nem pillantottam, ki boldogan bólintott igent kérdő pillantásomra. Harmadszor éreztem azt a leírhatatlan örömet, amit egy sportoló érezhet akkor, amikor átadják neki az olimpiai aranyérmet, és amikor győzelme nyomán hazája Himnuszát hallhatja."

Papp László szeretné abbahagyni az amatőr versenyzést, és profi ökölvívásra váltani. "Mint amatőr versenyző, ennél többet nemigen érhetek el" - mondta Papp, akit a melbourne-i győzelem után elhalmoztak szerződésajánlatokkal. "Közel 100.000 dollárt kínáltak fel nekem, ha hivatásos ökölvívó leszek. Én ezeket nem fogadtam el, mert haza akartam térni édesanyámhoz, feleségemhez, kicsiny fiamhoz, a sok-sok baráthoz ebbe a sokat szenvedett országba" - mondta Papp László. "De szeretnék innen hazulról elvállalni egy-két éves profi szerződést, hogy az alatt megalapozhassam kicsiny családom gondtalan jövőjét. Én bízom abban, hogy illetékes szerveink hozzájárulnak ehhez, s szerződésem lejárta után minden erőmet a magyar ökölvívó sport fejlesztésére, új tehetségek nevelésére használnám fel" - nyilatkozta Papp László.

Kárpáti Rudolf, olimpiai bajnok kardvívó a kardozók felelősségéről beszélt. "Ha a magyar szurkolók az olimpiai esélyeket latolgatják, mindig úgy kezdik, hogy kard-csapat és kard egyéni, utána jön csak a többi. Ezt mi is tudjuk, s nagy felelősségünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak, hogy ne törjük meg hosszú győzelmi sorozatunkat. Eleinte kissé mindig remeg a kezünk" - mondja Kárpáti Rudolf. "Most a kardot a hazaiak iránti aggódás is megremegtette" - teszi hozzá a vívó. "Az előző olimpiánál fejlettebb sportolók versengtek egymással. Vívásban a fejlődést nem lehet rekordokkal kimutatni, de mi éreztük, hogy erősebb volt a mezőny, mint Helsinkiben."

Kovács József, a 10000 méteres síkfutás második helyezettje az újabb edzéseken törte a fejét. "Hiányzik a mozgás. Amennyire lehetséges, rövidesen levezető edzéseket tartok. Nagy célkitűzéseim vannak: jövőre 5000 és 10000 méteren meg akarom javítani legjobb eredményemet, szeretnék még sok győzelmet aratni. Azután négy év múlva ismét olimpia lesz, és én ott akartok lenni Rómában, a marathoni futók versenyén."

Hódos Imre légsúlyú birkózó negyedik helyezést ért el. Csalódottságáról beszélt az újságíróknak. "Tárgyilagosan kijelenthetem, hogy az idén sokkal több esélyem volt az aranyéremre, mint Helsinkiben. Sajnos balszerencsés körülmények játszottak közre, ellenfeleim nem éppen sportszerűen riválisaimtól hagytak magukat két vállal legyőzetni. Ez felidegesített, és a döntő pillanatban nem tudtam a legjobbat nyújtani" - magyarázta Hódos Imre.

Az olimpiai bajnok vízilabdacsapat legtöbb tagja az Egyesült Államokban vesz részt tanulmányúton. Markovits Kálmán azon kevesek közé tartozik, akik egyenesen hazajöttek az olimpiai szereplés után. Ő képviseli most a vízilabdaválogatottat. "Nagy közönségsikerünk volt" - ismerte el Markovits. "Csak a jugoszlávok elleni mérkőzés előtt éreztünk szorongást. Minden szakember véleménye szerint megérdemelten védtük meg olimpiai bajnokságunkat. Vízilabda csapatunk, - mint ismeretes - több játékos kiválásával meggyengült, de én hiszem, hogy folytatni tudjuk majd sikereinket" - nyilatkozta Markovits Kálmán.

Sárosi Imre, az úszók edzője szerint az olimpia legfőbb tanulsága, hogy a kitűnő ausztrál úszókkal számolni kell. "Szerintem az ausztrálok Helsinki után a mi módszereink szerint dolgoztak, és óriásit fejlődtek. Titkuk, hogy már a két éves gyerek is lubickol, úszkál a tengerben. 13-14 éves korukban pedig komoly időeredményre képesek. Tanulnunk kell az ausztráloktól. A mi versenyzőink formájuk alatt szerepeltek. Úszóink közül elsősorban Székely Évát illeti dicséret. Az otthon iránti aggodalom következtében többet őszült egy hét alatt, mint sok-sok év alatt, mégis ereje megfeszítésével edzett, és a döntőben csak hajszálon múlott, hogy nem szerzett ismét aranyérmet" - mondta Sárosi Imre.

A Nyugati pályaudvaron hatalmas embergyűrű várta sportolóinkat. Zúgott az éljenzés, tapsra verődtek a tenyerek, filmesek és fényképészek serege vette őket körül. Legjobban az "éljen Papp László" kiáltás zúgott, és a vonatból leszállt háromszoros olimpiai bajnokot minduntalan a vállukra emelték a boldog várakozók. Rövid volt az ünnepség a pályaudvaron, s az olimpikonokat hamarosan családtagjaik, hozzátartozóik vették át, és már az ünneplők gyűrűjéből való kimenekülés után megkezdődött a beszélgetés közöttük Melbourne-ről, az itthoni eseményekről.