A világ tudományos fővárosa

Egy hónap múlva, november 8-10. között rendezik meg harmadik alkalommal a Tudomány Világfórumát. A fórum ügyvezető igazgatója Gulyás Balázs, az MTA külső tagja.

- "Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe" a címe az idei konferenciának. Mit sugall az idei témaválasztás?
Ha azt kérdezzük, hogy több pénz kell-e a tudományra, akkor helytelenül fogalmazunk, hiszen úgy kellene feltennünk a kérdést, hogy szüksége van-e a világnak, a jövő emberiségének a tudományra? A jelenleginél jobban oda kell-e figyelni rá, avagy sem? Ennek alapján egyértelműen kiderül, hogy igenis óriási szükség van a tudományra és meg is kell becsülni, hiszen mind az életszínvonal emelésében, mind a világ élhetőségének biztosításában döntő szerepet játszik. Ennek egyértelmű feltétele, hogy a megfelelő módon meg is kell becsülnünk. A hangsúly tehát azon van, hogy a tudomány megbecsülése, kellő figyelme a jövőben úgy jelenjen meg, mint az emberiség jövőképének egyik legszervesebb eleme. Ha ez így történik, és ezt értékelni is tudjuk, akkor természetesen ebből adódóan a megfelelő anyagi megbecsülést is meg fogja kapni.

- Milyen szekciókat, előadásokat ajánlana az idei kínálatból?
A "híd jellegű" témakörök előadásai érdekesnek ígérkeznek. A szekciók egyike a leggazdagabb országok tudománytámogatási elképzelésével, stratégiáival és filozófiájával foglalkozik (Science and Innovation as a Global Enterprise). Ennek az élén a AAAS vezetője, Alan I. Leshner áll, és a világ leggazdagabb országainak tudománytámogatási szerveinek vezetői fogják képviselni magukat. Így például Arden L. Bement, az amerikai National Science Foundation, a világ legnagyobb tudománytámogatási szervének elnöke, Alan Bernstein, a kanadai Institutes of Health Research elnöke, Peter Nijkamp, a holland Organisation for Scientific Research elnöke, Roland Schenkel, az EU Joint Research Center főigazgatója és Ichiro Kanazawa, a japán Science Council elnöke. Jelen lesznek tehát a világ tudománytámogatását javarészt meghatározó szervezeteinek elnökei.

Svédországból az ottani tudományos tanács főigazgatója, Björn von Sydow látogat el, aki korábban a svéd parlament elnöke volt, előtte pedig hadügyminiszter. Láthatjuk tehát, hogy a svéd tudomány jelenleg egy olyan kipróbált és rendkívül nagy tekintélyű politikus kezébe összpontosul, aki előtte kormányposztokat és kiemelt parlamenti elnökségi helyet töltött be. Ő első hívásra azonnal jelentkezett, érzékeltetve azt, hogy a világ egyik legnagyobb tudományt támogató országa is hozzá kíván szólni ehhez a diskurzushoz.

Egy másik, az UNESCO által szervezett szekcióban azok a fejlődő országokat képviselő miniszterek vesznek majd részt, akik most kezdik komolyan venni a tudomány támogatását, és szeretnének tanulni a gazdag országok gyakorlatából. A fórum tehát ilyen szempontból is lehetőséget nyújt a fejlett és a fejlődő országok képviselőinek találkozására.

- Kiket várnak az előadásokra, milyen jellegű közönségre számítanak?
Az előadások egyaránt megszólítják a laikust, a tudomány emberét és a döntéshozókat. A politikai döntéshozókat meg kell győznünk arról, hogy a tudomány mennyire fontos az emberiség jövője szempontjából. A tudomány részévé vált a társadalomnak és fokozott megbecsülést is igényel. A legfontosabb célpont tehát a politikai döntéshozók világa, a Tudomány Világfórumának nem titkolt célja, hogy a politikusok figyelmét ráirányítsa a tudomány ügyére.

Rédey Soma