A világ tudományos fővárosa

Egy hónap múlva, november 8-10. között rendezik meg harmadik alkalommal a Tudomány Világfórumát. A fórum ügyvezető igazgatója Gulyás Balázs, az MTA külső tagja.

- A Tudomány Világnapját az UNESCO 2002-ben ünnepelte először, 2003-ban és 2005-ben pedig már itt, Budapesten köszöntötte a jeles napot a Tudomány Világfóruma. Milyen célok érdekében indították útjára ezt a kezdeményezést és mennyire bizonyult életképesnek az eredeti koncepció?
A folytonosság mindenképp megfigyelhető. Konferenciánk két forrásból táplálkozik: az egyik az, hogy 1999-ben Budapesten rendezte az UNESCO az International Council for Science-el (ICSU) és a magyar kormány 50%-os anyagi részvételével az első, és azóta is egyetlen Tudomány Világkonferenciáját, a "World Conference on Science"-t, 2000 résztvevővel. Ezen az UNESCO minden tagországának képviselete, így a világ szinte minden országának valamilyen delegáltja jelen volt. Akkor a kongresszus bizonyos elvárásokat fogalmazott meg, hogy a jövőben rendszeresen folytatódjék a megkezdett dialógus a tudomány és a társadalom résztvevői között. Másik forrásunk pedig kissé teoretikusabb ennél. Az eseménytől függetlenül is érződött részben a tudósok, részben pedig a tudományra éhes laikus nagyközönség részéről az az igény, hogy a tudomány embereinek és a társadalom vezetőinek, a politika és a pénzvilág embereinek időnként a davosi konferenciához hasonlóan össze kellene ülniük, hogy egyeztetni tudják a tudomány szempontjait, érdekeit, jövőképét a társadalom más szektoraiból jövő gazdasági vezetők elképzeléseivel. Ez a fő vonulat tehát a "davosi" dialógus keresése. Így érett meg bennünk a gondolat, hogy 2003-ban megszervezzük az első WSF-et. Ez a szellem azóta is él tovább és ezt a dialógust szeretnénk folytatni a későbbiekben is.

- Hasznosultak-e az előző két konferencia eredményei? Mennyire vált mértékadóvá a WSF a tudományos közéletben?
Egy kicsit talán korai még erről beszélni. Gondoljunk bele, hogy a davosi konferenciák sora 1971-ben indult, és tulajdonképpen csak az 1980-as évek második felére lett neve Davosnak, és ezután kezdtek csak odafigyelni rá a döntéshozók a világban. Ehhez képest úgy érzem, sokkal jobban állunk. Mértékadó nemzetközi intézmények mutatnak aktív érdeklődést az esemény iránt, az UNESCO-n és az EU-n kívül mára amerikai résztvevők is jelentkeznek (American Association for the Advancement of Science - AAAS). Ezek vezetői komoly érdeklődést tanúsítanak, és munkájuk során figyelembe veszik az itt elhangzottakat, saját honlapjaikon is helyet adva a WSF-nek érzékeltetik, hogy ez a konferencia érdemes a nemzetközi figyelemre. Presztízsünk növekedését jelzi, hogy a hasonló típusú globális tudományos fórumok, például a japán Science and Technology fórum vezetői már az előző konferencián is jelen voltak, most is jelen lesznek és előadást tartanak. Ugyanígy a rendszeresen tudományos fórumokat (pl. Global Forum) szervező World Bank is képviselteti magát. Továbbá az OECD Global Science fórumának a főtitkára is itt lesz és beszámol a munkájukról. A EuroScience Open Forum (ESOF) vezetője szintén jelen lesz, érződik tehát, hogy Budapestre figyelnek a hasonló nagy tudományos rendezvények vezetői. Ez azt jelenti, hogy a WSF egyfajta kiindulási pont lehet, alkalmat nyúthat a többi fórum képviselőinek a véleménycserére, az elért eredmények, tapasztalatok megosztására, a közös koncepciók kimunkálására.