A fragmentumoktól a Corvinákig

2007. április 11-én aláírták az MTA és az Országos Széchényi Könyvtár közös kutatócsoportjának támogatásáról szóló nyilatkozatot. Beszélgetés Monok István főigazgatóval.

A Monok István, az OSzK főigazgatója valamint Meskó Attila, az MTA főtitkára, az ME korábbi előadója által aláírt támogatási keret értelmében 2007-2011 között 20 millió forintban részesül a Madas Edit által vezetett "Res Libraria Hungariae" kutatócsoport. Az esemény kapcsán Monok Istvánnal beszélgettünk a kutatócsoport múltjáról, valamint a hazai könyvkutatás nehézségeiről és a tervekről.

Monok István

Milyen múltra tekint vissza az MTA-OSzK közös kutatócsoportja, és melyek a területen eddig elért jelentősebb eredmények?
Fragmenta CodicumMezey LászlóVizkelety AndrásEötvös Collegiumba

A Fragmenta Codicum középkori kódexek töredékkutatását végzi. Egyik legkiemeltebb eredménye az általa indított Fragmenta Codicum kiadványsorozat, amelynek eddig négy kötete jelent meg, az idén pedig újabb két kötet megjelenését tervezik. Vizkelety professzor nyugdíjazása után, 2002-ben Madas Edit vette át a csoport vezetését. Régi tervünk volt, hogy létrehozunk egy nagyobb kutatócsoport, amely a magyarországi könyvtörténetnek nem csak az egyes korszakait kutatja, hanem egy átfogó koncepciót alkothat. A legfőbb célja az lenne, hogy megjelentessen egy olyan, hat kötetből álló akadémiai kézikönyv-sorozatot, mint a Magyarország története, vagy A magyar irodalomtudomány története című kiadványok. Éppen ezért javasoltam, hogy az akadémiai kutatócsoport újabb kutatási időszakában kezdjük el a terv megvalósítását. Így állt össze a mostani, Res Libraria Hungariae nevű pályázat, melynek kutatásai szélesebb körben fednének le mindent, ami a magyarországi könyvekkel összefügg: azok előállításával, kiadásával, az olvasással és a könyvhasználattal.

Az elképzelésnek már voltak előzményei. Az 1960-as években a Nemzeti Könyvtárban megalakult egy akadémiai kutatócsoport, Borsa Gedeon vezetésével, ahol régi, magyarországi nyomtatványok kutatásával foglalkoztak. Egyedülálló retrospekív bibliográfia előállítását végezték, mely egyedinek számít a világon, hiszen minden egyes kiadásnak a külön történetét is megírták.

A Res Libraria Hungariae kutatócsoport három erős lábon áll. Egyrészt a Mohács előtti időszakkal foglalkozó kutatócsoport, az egykori Fragmenta Codicum, Madas Edit vezetésével, ahol Vizkelety professzor még ma is dolgozik, Sarbak Gáborral és néhány fiatal munkatárssal együtt, összesen hét kutatói állásban. A másik, a Mohács utáni, kora újkorral foglalkozó (16-18. századi) rész kutatásait az egykori akadémiai kutatócsoport végzi, mely már teljes egészében a Széchenyi Könyvtár állományában van, Vásárhelyi Judit vezetésével. Ott dolgozik továbbá Ecsedi Judit, Heltai János, valamint Borsa Gedeon még szintén bejár dolgozni. A harmadik, a modern kori (19-20. századi) magyarországi könyvtörténeti kutatással foglalkozó csoport már igen régóta hiányzott. Ennek a csapatnak áll az élén Lipták Dorottya. Akadémiai támogatással három kutatói állást tudtunk itt meghirdetni, és ezt egészítettük ki nyolc kutatói főállással.

Mekkora létszámmal vesznek összesen részt a kutatói munkában?
- Az OSzK harmincöt munkatársa foglalkozik a retrospektív nemzeti bibliográfia kutatásával és összeállításával. Én azonban a könyvtár valamennyi munkatársát a tájékoztató könyvtárostól a bibliográfusig minden munkakörben kutatónak tartom, mert mindenkinek megvan a képzettsége és felkészültsége ahhoz, hogy a forrásokkal találkozva megadja azok első interpretációit. A könyvtörténeti kutatásokra különösen jellemző, hogy alapvetően igényli a masszív forrásbázist. A 18. századig tartó forrásbázis kiépítése és feldolgozása pedig az elmúlt ötven évben igen szervezett munkával folyt a könyvtárban. A 19. századtól megjelenő könyvekkel kapcsolatban azonban még soha nem zajlott ilyen rendszeres kutatás. Ennek az alapjait teremtettük meg azzal, hogy immár akadémiai kutatói státusszal hozzáértő emberek is dolgoznak ezen a témán.

A Res Libraria Hungariae kutatócsoport tehát a maga hét akadémiai állásával arra vállalkozik, hogy a jelenlegi, első pályázati szakaszban megjelentet a tervezett sorozatból két kötetet, a középkorra és kora újkorra vonatkozóan. Elkészítjük továbbá a modern korok kutatásával foglalkozó kutatási tematikákat is, amihez a levéltári kutatások már el is kezdődtek. Úgy gondolom, két pályázati ciklus alatt lehet reális, hogy a kutatásokkal eljussunk a 19. század közepéig, és így folyamatosan, a későbbiekben megjelenhet a tervezett hat kötet valamennyi része.