Ezüstérmes cikk

A kísérleti magfizika területén kiemelkedő hivatkozási mutatóknak örvendezhetnek a PHENIX-Magyarország együttműködésben résztvevők. A kutatásokat jelentős nemzetközi visszhang övezi.

Az OTKA és az MTA által támogatott kutatásokban magyar részről a Debreceni Egyetem, az ELTE és az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének (RMKI) tudósai vesznek részt.

A Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (BNL, New York, USA) található Relativisztikus Nehézion-Ütköztetőben (RHIC) arany-arany, réz-réz, deutérium-arany és proton-proton ütközéseket tanulmányoznak különféle kísérleti berendezésekkel a kutatók. A RHIC-kísérletek közül a legnagyobb a PHENIX (Pioneering High Energy Nuclear Interaction eXperiment), melynek Magyarország 2003 óta hivatalosan is résztvevője.

A PHENIX a RHIC többi detektorától eltérően alkalmas az igen könnyű és nagy áthatolóképességű leptonok, például elektronok és müonok eloszlásainak meghatározására, valamint az ütközés után közvetlenül létrejövő új anyagban keletkező direkt fotonok eloszlásainak vizsgálatára, melyek a reakció legsűrűbb és legforróbb zónájából is akadálytalanul, további kölcsönhatástól mentesen hírt tudnak hozni. Emellett a PHENIX képes az erősen kölcsönható részecskék, a hadronok azonosítására és spektrumaiknak, korrelációinak megmérésére is.

A PHENIX-programban résztvevő államok

A kutatási eredményeket közlő írásokat kiemelt figyelem övezi a részecske- és magfizikában: a kísérleti magfizika szűkebb területén a PHENIX-kollaboráció kutatói (köztük magyar tudósok) által jegyzett "Formation of dense partonic matter in relativistic nucleus-nucleus collisions at RHIC: Experimental evaluation by the PHENIX collaboration" (Nucl.Phys.A757:184-283, 2005) című cikk az idézettségi rangsor második helyén szerepel: a 2006-os év során ezen a szakterületen erre a cikkre hivatkozott a második legtöbb új tudományos közlemény. Ugyanez az írás a nagyenergiás fizika minden területére (azaz az asztrofizikára, a kísérleti és elméleti részecskefizikára és magfizikára) kiterjedő összegzésben is szép eredményt ért el: 2006-ban bekerült a legidézettebb 50 cikk közé, ami friss publikációk esetén nem szokványos teljesítmény.

Ebben a közleményben a PHENIX-kísérlet több éves adatgyűjtési munka után összegzést adott kutatási eredményeiről. Legfontosabb megállapítása, hogy a jelenleg ismert legforróbb anyag folyadék halmazállapotú: A RHIC nehézion-ütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, ami a korai Világegyetem egyfajta mása, az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. Noha ez a tűzgömb az atommagok már ismert elemi építőköveiből: kvarkokból és gluonokból áll, tulajdonságai eltérnek a várakozástól, mivel nem gyengén kölcsönható kvarkok és gluonok gázaként, hanem sokkal inkább egymással erősen kölcsönható kvarkok és gluonok alkotta folyadékként viselkedik. Ez az eredmény a másik három RHIC kísérlet egyidejű bejelentésével együtt az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) szerint 2005 vezető eseménye volt a fizikában, erről korábban honlapunk is beszámolt.

Ezek a publikációk most a kísérleti magfizikai idézettségi rangsorban egymást követik, vezető helyen a PHENIX valamint a STAR kísérlet publikációjával. Kissé lemaradva, a 4. és 5. helyen a PHOBOS és a BRAHMS kísérlet közleménye szerepel. Érdekes megfigyelés, hogy 2006 során minden idők legidézettebb ötven kísérleti magfizikai cikke közül tíz közlemény a PHENIX együttműködés írása.

Forrás: Csörgő Tamás