A világ immunológusai újra Budapestre figyelnek

2006. október 8-12. között a magyar főváros ad otthont a II. Nemzetközi Immunogenomikai és Immunomikai Konferenciának.

Belelátunk a gének titkaiba...

dr. Prohászka ZoltánSOTE III. Számú Belgyógyászati Klinika Kutatólaborjának

Szemléletes képekben fogalmazta meg Prohászka Zoltán, hogy miért forradalmi jelentőségű az emberi génállomány, a genom olvashatósága. A genomot egy óriási könyvtárhoz hasonlította, melyhez a tudósok nemrég "feltalálták" az olvasógépet. Vagyis a korábbi gyakorlattal szemben, amikor egy emberöltő alatt csupán néhány száz vagy ezer kötetet tudtunk belőle elolvasni, most lényegesen rövidebb idő alatt az egészet fel tudjuk mérni, és az irdatlan adatmennyiségből képesek vagyunk kiragadni azt a néhányat, melyekre szükségünk van. A genomikának köszönhetően jóval könnyebben tudnak ma már segíteni a tudósok a ritka betegségben szenvedő embertársainkon. A biobankok világszerte megkönnyítik az adatok összegyűjtését, rendszerezését és tárolását, így a leletek összehasonlíthatóvá, az így nyert tapasztalatok révén pedig a betegségek pedig idővel gyógyíthatóvá válnak.

Dr. Kacskovics Imre, a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék munkatársa ezután arról beszélt, mire is jó az immungenomika. Saját érdeklődési és kutatási területének megfelelően olyan állatkísérletekről számolt be, melyek során a kutatók és orvosok az állati szervezetet tanulmányozva állítanak elő az ember számára is hatékony vakcinákat.

A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett angol nyelvű konferenciáról további információk a rendezvény honlapján érhetők el. A rendezvényt a Magyar Immunológiai Társaság, a Nemzetközi Immunológiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia közösen rendezi. Az esemény fővédnökei: Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Tulassay Tivadar, a SOTE rektora, Bogsch Erik, a Gedeon Richter Rt. vezérigazgatója és Kovács Kálmán, volt informatikai miniszter.