A világ immunológusai újra Budapestre figyelnek

2006. október 8-12. között a magyar főváros ad otthont a II. Nemzetközi Immunogenomikai és Immunomikai Konferenciának.

A rangos nemzetközi esemény sajtótájékoztatóját a Jövő Házában, a Csodák Palotájában tartották. Nem véletlen a helyszínválasztás: ahogy az esemény hazai szervezői beszámoltak róla, az itt megtekinthető genetikai kiállítás, az őssejtkutatás, a génterápia közérthető ismertetése immár nem a jövő zenéje, hiszen nap mint nap új és váratlan felfedezéseket jelentenek be a terület kutatói. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, a Mindentudás Egyeteme korábbi előadója éppen ezt a szokatlan sebességet hangsúlyozta bevezetőjében. Azt is be kellett ismernie, hogy bár a részeredmények lenyűgözőek, egyelőre a tudóstársadalom is abban a stádiumban van, amikor még nem tudnak kellő objektivitással beszélni a témáról. A genomikai, genetikai forradalom tehát kitört, az értelmezés azonban még kényszerű okokból várat magára.

A terület előtérbe kerülését jól mutatja, hogy az idén eddig bejelentett Nobel-díjasok közül kettőnek szintén köze a genetikához. Az orvosi Nobel-díjat az RNS interferenciáért kapta két amerikai tudós, melynek a génterápiában jut elengedhetetlen szerep. A kémiai Nobel-díjat egy másik amerikai tudós a génaktiváció szabályozásáért veheti majd át. Így a történések a nemzetközi média figyelmét sem kerülhetik el. A folyamatba jól illeszkedik a 2006-ban másodszor megrendezett Nemzetközi Immunogenomikai és Immunomikai Konferencia is, melynek a két évvel ezelőtt tartott első találkozó után újra Budapest a helyszíne.

Falus András

öt plenáris ülésétAlessandro SetteFrancesco M. MarincolaPaolo Casali Hans-Georg RammenseePatthy László

A plenáris ülésekhez tizenhat szimpózium is csatlakozik, melyeken a legkülönbözőbb témákban hallhatnak angol nyelvű előadásokat az érdeklődők. Csak néhány programpont a teljesség igénye nélkül: rendszerbiológia és immunológia, mesterséges immunrendszerek, immunadatbázisok, intelligens vakcinatervezés, génterápia, farmakogenomika, onkogenomika, gyulladásgenomika és így tovább. A három oktatási szekció is izgalmas kérdéseket boncolgat. A biobankok mellett szó lesz az autoimmunitás vizsgálati módszereiről, valamint megtekinthető egy mikrochipekkel kapcsolatos demonstráció is. Ha egy mondattal akarnánk összefoglalni a kutatások irányvonalát, azt mondhatnánk, hogy a cél a személyre szabott orvostudomány megteremtése.

A konferencia igazi különlegességeként beszélt Falus András a világ első "junk-DNS", azaz a szemét-DNS-sel, a nem kódoló-DNS-sel foglalkozó szateliteseményről. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a felkért előadók között találjuk az Ausztráliából érkező Malcolm J. Simons professzort, a téma legismertebb szakértőjét.