Újabb magyar agykutató az európai elitben

Több mint egymillió euró nyert az egyik legnevesebb európai pályázaton egy szegedi agykutató, Tamás Gábor. Az ifjú tudós a támogatásból saját kutatócsoportját fogja fejleszteni.

Az Európai Tudományos Alap (ESF) 2003-ban létrehozott egy díjat a fiatal kutatók tudományos pályájának segítésére. A European Young Investigator Award (EYIA) nevű elismerést pályázati úton osztják ki azoknak az ifjú tudósoknak, akik szakterületükön magas szintet értek el és megfelelő támogatással a jövő európai kutatógenerációjának elismert tagjaivá válhatnak. A 40 évnél fiatalabb kutatók a Nobel-díjjal egyenértékű támogatást, egymillió és egymillió kétszázötvenezer euró közötti összeget kapnak, melynek segítségével létre kell hozniuk, vagy bővíteniük kell saját kutatócsoportjukat.

Tamás Gábor kutatócsoportja az agykéreg szerveződését vizsgálja

Tamás Gábor

A 37 éves fiatalember a Szegedi Tudományegyetem éves docense. Szegeden doktorált, majd pár év oxfordi kutatómunka után 1998-ban ismét Szegedre tért vissza, hogy ifjú kutatókat gyűjtsön maga köré. A Népszabadságnak nyilatkozva Tamás Gábor elmondta, hogy a díj ugyan jelentős, de számukra ennél többet számít az elismerés presztízse. Azért a pénzre is nagy szükség van, hiszen ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az agykutatás fejlődésével, mindig újabb és újabb műszerekre van szükségük. Hogy ezt érzékeltessük: a csoport csupán az elmúlt 5-6 évben - főleg magyar forrásokból - mintegy 400 millió forintot költött a kutatáshoz szükséges berendezésekre.

Tavaly is volt egy magyar díjazott

A pályázatról érdemes megemlíteni, hogy tavaly ugyancsak volt egy magyar díjazott, Nusser Zoltán, aki ráadásul szintén agykutatással foglalkozik. Korábban nem fordult elő, hogy egymást követő két évben ugyanabból az országból származó, ugyanazon a tudományterületen tevékenykedő tudósokat díjaztak volna. Ez csak azt mutatja, hogy a magyar agykutatók versenyképesnek számítanak Európában és a világon is.

Talán sokakat meglep, de mindkét kutató Magyarországon érte el tudományos sikereit, és nem valamelyik elit nyugat-európai kutatóközpontban. Tamás Gábornak az a véleménye, hogy a különböző tudományágak fiatal "húzóembereinek" már nincs feltétlenül szükségük az ország elhagyására ahhoz, hogy a karrierjük ne törjön meg, itthon is biztosítani lehet számukra a világszínvonalat.

A kutatócsoport profilja

"Tamás Gábor kutatócsoportja az agykéreg szerveződését vizsgálja. Ez az agyi terület alapvetően kétféle (gátló és serkentő) idegsejtből épül fel. Szegeden a gátló sejtek két különleges típusát tanulmányozzák, és az elmúlt pár évben átütő eredményeket értek el, amelyek újszerű, az eddigi elméleteket felülíró működési elveket sejtetnek. Az egyik gátló sejtről kiderítették, hogy adott esetben serkentő szerepe is lehet, s most azt vizsgálják, hogy milyen hálózatokat képes aktiválni az agykéregben, mi a szerepe az ott "közlekedő" információcsomagok létrehozásában - az eredményeknek a kutatók sejtése szerint többek között a skizofrénia gyógyításában lehet szerepe. A másik kutatási terület az úgynevezett lassú gátlásért felelős gátló sejtek működésének elemzése, ami az epilepszia és a depresszió megismeréséhez vezethet közelebb" - írja a Népszabadság.

A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeként is működik 2007. január 1-től. (Témája az "Azonosított idegsejtek szerepe az ember és a patkány agykérgi neuronhálózataiban").