Tverdota György |
- Nagyon jelentős beszédmód-váltást hoz létre a költészetben József Attila - folytatta Bókay Antal. Ady-ig, Babitsig, Kosztolányiig a költők szimbólumokat keresnek, melyek emberi lényeget hordoznak, és amikor ezeket megtalálják, abból lesz a költészet, és ezeken keresztül próbálják belső világukat "kivetíteni". József Attila az első, aki úgy látja: a világnak van egy struktúrája kívül is, belül is, amelyet egy tárgyias világból rak össze. - Azt gondolom, ez a Tiszta szívvel című versben indul el, és ez a tárgyias világ fogja meg a későbbi magyar költőket leginkább.
Igaz azonban az is, hogy vannak versei - mint pl. a Reménytelenül -, amelyek nem tekinthetők tárgyiasnak. A későbbiek során ugyanis, amikor kiderül, hogy "a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol", tehát amikor az addig kapaszkodóként szolgáló világrend meginog, más utakat kezd el keresni - ez indítja el a kései, vallomásos költészet felé.
Tverdota György ezzel vitába szállva azt mondta, ez József Attilának csak az egyik arca. Van ugyan egy nagyon erős tömbje a kései költészetének, de mellette nagyon sok minden más is jelen van. Veres András hozzátette, tulajdonképpen ugyanazok a verstípusok vonulnak végig József Attila egész költészetén, és olykor még az is előfordul, hogy kiderül egy versről, amelyet addig késeiként elemeztek, hogy jóval korábban írta.
Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez - József Attila szerethetőségének okához - Tverdota György levonta a konklúziót: mivel ennyire sokarcú költőről van szó, mindenki megtalálja a maga József Attiláját.