Gyűrűzik a koreai őssejtbotrány

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb tudományos botránya zajlik Dél-Koreában, ahol kiderült, hogy a Szöuli Egyetem világhíres genetika-kutatója, Huang Vu-Szuk meghamisította emberi embriókkal folytatott kutatásainak eredményeit. Az ügy messzire visz, hiszen a hamis adatokkal tarkított cikkeket az amerikai Science tudományos lap publikálta.

Kiteljesedik a botrány: mindkét cikk hamisítvány

Őssejtek elektronmikroszkóp alatt (Forrás)

December közepén azonban az említett tanulmány harmadik társszerzője bejelentette, hogy Huang négyszemközt bevallotta neki: a 2005. májusi Science-cikkben a 11 sejtvonal közül kilencnél hamis adatokat közölt. A nyilatkozatra reagálva Huang elismerte, hogy több sejtvonallal is problémájuk volt, hat sejtvonal például fertőzés miatt semmisült meg.

A Szöuli Egyetem - az intézmény és a dél-koreai tudomány hírnevét védendő - azonnal vizsgálatba kezdett, melynek eredményét decemberben tették közzé: a 2005. májusi publikáció hamis kutatási adatokat közölt, valójában nem sikerült létrehozni 11 őssejtvonalat, mert biztosra vehető, hogy 11-ből kilenc hamisítvány volt. Csak tovább rontott Huang és társai helyzetén, hogy 2004-es cikküket is hasonló vizsgálat alá vették, melynek eredményeit január 10-én közölték. Eszerint a 2004-es Science-cikkben közölt eredmények is hamisítványok, semmi bizonyítéka, hogy valóban sikerült volna előállítani klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonalat.

A terápiás célú őssejtkutatás lehetőségei: nem valószínű, hogy a botrány miatt leállnának a kutatások

Következmények: a botrány nem csak a genetikát érinti

A koreai őssejtbotrány megrengette a világ tudományos életét. Az eset különösen a genetika több szempontból is kényes területének árthat, hiszen a genetikai kutatások hitele jelentősen romolhat. Ugyancsak kárvallottnak tekinthető a tudomány egésze, hiszen félő, hogy a csalások a tudományellenes hangulatot táplálják. A botrány következtében mégis leginkább a tudományos publikálás hitelén esett csorba, hiszen kinek lehet hinni ezután? (Lásd a Népszabadság cikkét.) Mitől biztos, hogy a "neves" tudományos szaklapokban megjelenő eredmények valódiak?

Az utóbbi évek - és talán évtizedek - legnagyobb tudományos skandaluma mellett eltörpül az az apróság, hogy a Szöuli Egyetem vizsgálata azt is kiderítette, hogy Snuppy, a klónkutya előállítása valóban klónozással történt. Feltételezhető, hogy Huang Vu-Szuk mégsem Snuppy létrehozásával vonul be a tudomány történetébe.