A bioinformatika fejlődését a géntérképek elkészítésének köszönheti |
A genomkorszak bioinformatikája
Patthy László, az MTA SZBK Enzimológiai Intézet kutatóprofesszorának írása a Magyar Tudomány májusi számában. (A szám kiemelt témája volt a humán genom program , szerkesztője korábbi előadónk, Venetianer Pál.) "A genom-projektek sikerének másik fő forrása az volt, hogy a nagy teljesítményű számítógépek kifejlesztése és elterjedése révén jelentős fejlődésnek indulhatott a bioinformatika - a biológiai adatok számítógépes tárolásával, rendszerezésével, elemzésével és értelmezésével foglalkozó tudomány. Jellegéből fakadóan a bioinformatika alkalmas volt a genomszekvenálásból származó nyers szekvencia-adattömeg feldolgozására, a genomszekvenciák rekonstrukciójára, az adatok tárolására és elemzésére."
Bioinformatikai trendek
"Az elkészült és a készülőben lévő géntérképek hatalmas mennyiségű adatot generálnak. A feldolgozás, értelmezés csak bonyolult és kellően kifinomult számítástechnikai módszerekkel lehetséges. Ez az igény eredményezte az interdiszciplináris bioinformatika egyre érzékelhetőbb mainstreammé válását." Az Agent internetes portál 2003-as cikke a bioinformatika legmeghatározóbb kutatási területeiről.
A DNS ötven éve
Összefoglaló cikkek és linkek a DNS szerkezettel, funkcióval kapcsolatban. "1953. április 2-án jelent meg a Nature folyóiratban az az egy oldalas cikk, amely feloldotta az ellentétet a DNS monoton, "négybetus" szerkezete és feltételezett információtároló képessége között. Alig 50 év kellett ahhoz, hogy elottünk álljon a humán genom és számos, genetikailag már jól ismert élolény genomjának teljes bázissorrendje. A 20. század második fele és a kezdodo 21. század valóban a biológia meghatározó fejlodését hozta és hozza el számunkra. Az alábbi válogatás e fél évszázados fejlodésre emlékeztet és összefoglalja mai tudásunkat a DNS világáról."
Genomikai kutatások: kimaradni több, mint bűn - hiba
"Az Európai Unió 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritásként jelölte meg a genomalapú biológiai kutatásokat, amelyen belül az emberi genomika, azaz az egészségügyi kutatások állnak az első helyen. Hazánknak is alapvető érdeke, hogy ezekhez minél gyorsabban csatlakozzon." Az [origo] cikke a genomikai kutatások egyre fontosabb szerepéről.
BIOinformatika
Bevezetés a bioinformatikába - Putnoky Péter jegyzete a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának "Bioinformatika a molekuláris biológiában" című kurzusához.
Bevezetés a bioinformatikába
Szilágyi András hasonló témájú jegyzete.
A Mindentudás Egyeteme előadásai a témához kapcsolódóan:
Falus András: Génjeink: sors vagy valószínűség?
A genomprogramok befejeződése valóságos forradalmat jelent a biológiában és az orvostudományban. A géntérkép ismerete együtt a genetikai chiptechnológiával és a bioinformatikával korábban nem is remélt mértékben teszi előrejelezhetővé egyes betegségek megjelenését. Ám azt is fontos tudatosítanunk, hogy az öröklött gének általában inkább valószínűséget jelentenek, semmint sorsot: a környezeti tényezőknek is fontos szerepe van a betegségek kialakulásában - éppen ezért van kiemelkedő jelentősége az esélyelemzés lehetőségének.
Venetianer Pál: Megismerhetők és megváltoztathatók-e a génjeink?
Naponta bombáznak a hírek egy-egy új betegségokozó gén megismeréséről, a génterápia sikereiről és kudarcairól vagy éppen a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos vitákról, viharokról. A tudományos fantasztikus filmeknek és regényeknek is kedvelt témája, hogy hogyan próbálják a gonosz genetikusok manipulálni az embert és a világot. Célom az, hogy segítsem a tájékozódást, az ítéletalkotást, és eloszlassak néhány közkeletű félreértést.