Az ecetmuslicáktól a semleges áramig

Október 22-én rendezte meg a Mindentudás Egyeteme (ME) és a Kutató Diákok első közös prezentációs versenyét. A versenyen a legutóbb lebonyolított Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) díjazottak vehettek részt.

Bár a zsűri díjjal nem jutalmazta, de kiemelte a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból érkezett két tanuló munkáját. A Magyaró kenyere, a havasolás című előadásban Dali Réka és Demeter Ágota-Dorottya egy erdélyi falu letűnőben lévő világát vázolta fel a népi díszítőmotívumok bemutatásától egészen a tutajozás mára feledésbe merült hagyományáig. A fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumból érkezett Kocsis Adrienn felkészült kutatóként mutatkozott be A krónikusan kanülált éber patkány kísérleti modelljének metodikai kidolgozása és alkalmazása című prezentációjával. Kísérleti módszerének legnagyobb eredménye, hogy segítségével a keringési paraméterek éber állatokon is vizsgálhatókká váltak. Nemcsak ennél az előadásnál, másutt is fontos szempontként merült fel, hogy a kutatás a megfelelőn dotált nyugati egyetemek professzionális laboratóriumaival szemben csekély összegből is elvégezhető volt.

Kovács András, II. helyezett

Aczél Máté, III. helyezett

A zsűri elfogulatlanságát jól mutatja, hogy mindhárom helyezést elért előadó más-más területtel foglalkozik. Aczél Máté, a Batsányi János Gimnázium elsőéves tanulója A honfoglaló magyarok íja című munkájával harmadik helyezést ért el. Az alapos dolgozat azoknak a közkézen forgó állításoknak a megcáfolásából indul ki, melyek honfoglaló és kalandozó őseink harcászati felkészültségére vonatkoznak. A történeti forrásokban és a szakirodalomban egyaránt túlzó számokkal találkozunk például a nyilak hatótávolságát illetően. Aczél Máté munkájában a kísérleti régészet módszerével is rámutat a közhelyek tarthatatlanságára.

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum tanulójaként készítette el dolgozatát a második díjas Kovács András, jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem elsőéves villamosmérnök hallgatója. Gondolatok a semleges áramról című pályamunkáját alighanem a verseny leglátványosabb prezentációja kísérte. A közönséggel való kapcsolattartásnak egyszerre szórakoztató és izgalmas módját választotta, amikor önként jelentkezőt kért fel arra, hogy ellenőrizze, megrázza-e a víz alá nyomott működő villanykörte. Profi előadóról tanúskodik, hogy az előadás témájára vonatkozó kérdésekkel csak vonakodva előálló közönséget újabb kísérlettel szórakoztatta: áramot vezetett egy virslibe, s megsütötte. Dolgozata a konkrét témán túl számtalan tanulsággal szolgált az áltudományos nézetek terjedésének módszertanával kapcsolatban: a nemzeti hírügynökség által tavaly januárban köztudatba dobott álhírt a semleges áram szenzációs felfedezéséről kritika nélkül átvette számos médium. Előadásának zárómondatával mindannyian egyetérthetünk: A természettudományos ismeret hatalom.

Kovács Levente, az első helyezett

Kovács Levente Salamon Ernő Gimnázium

A prezentációs verseny zsűritagjaitól a jelöltek olyan tanácsokat kaphattak, melyek nem csupán remélhetőleg hosszan tartó tudományos pályájukon, de életük leghétköznapibb eseményeiben is eligazítják őket. Az egyik díjazottat parafrazeálva: ha a természettudományos ismeret hatalom, annak megfelelő kommunikálása mediatizált korunkban a közvélemény felé jelentőségében felér a felfedezés vagy újszerű meglátás tudományos jelentőségével.

Fotó: Mayer András