Virágmobil, avagy a műanyagok jövője

A két legtöbbet hangoztatott "műanyagellenes" érv, hogy a műanyagok alapanyaga, a kőolaj vészesen fogy, valamint hogy az ilyen anyagok csak nagyon lassan képesek lebomlani. Utóbbi miatt a környezettudatosság korszakában már-már idejétmúltnak is gondolhatnánk, azonban a tudósok folyamatosan olyan technológiák kifejlesztésén dolgoznak, melyek segítségével a mesterségesen előállított anyagok természetes lebomlásra lesznek képesek. Például már létezik olyan mobiltelefon, amely nemcsak hogy lebomlik, ha elássuk, de még virággá is változik...

A természet biológiai úton, a Nap, a víz, a levegő, a talajban található különböző sók és baktériumok segítségével mindent képes építőelemeire bontani. Minden természetes erőforrás előbb-utóbb lebomlik és igaz ez még a kőolajra is, mely viszonylag rövid idő alatt víz, levegő és néhány sóféle segítségével képes alapelemeire "szétszakadni". A természetes bomlást eredetileg biodegradálásnak nevezték, de a kifejezést az utóbbi időben azokra az anyagokra szokták használni, melyek képesek természetes módon, viszonylag gyorsan és biztonságosan - biológiai értelemben - lebomlani, és külső beavatkozás nélkül felszívódni a természetes környezetben. (A kifejezés azért is megtévesztő, mivel idővel majdnem minden anyag - még a nukleáris szennyeződés is - felbomlik.)

A mobiltelefon magától nagyon lassan bomlik le

Tárgy	Lebomlási ideje
Pamutrongy	1-5 hónap
Papír	2-5 hónap
Kötél	3-14 hónap
Cigarettadoboz	1-12 év
Tejcsomagolás (műanyaggal bevont papír)	5 év
Nejlonzacskó	10-20 év
Bőr cipő	25-40 év
Nejlon szövet	30-40 év
Konzervdoboz	50-100 év
Sörösdobozokat összefogó műanyag karika	450 év
Zöld üveg	1 millió év
Műanyag üveg	Soha

A műanyagok a 20. századi mérnöki tudomány termékei. A különféle plasztikus anyagok ma már mindennaposnak mondhatók: használjuk őket csomagoláshoz, építkezésekhez, az autógyártásban, különféle használati tárgyakhoz, és még sorolhatnánk. A különböző, mesterségesen előállított, speciális célokra kifejlesztett anyagok tulajdonságai sokkal jobbak a természetes anyagokénál, azonban egy nagy hátrányuk van: viszonylag lassan bomlanak le, komoly hulladékproblémát okozva ezzel a modern világnak. Mivel évente körülbelül 100 millió tonna műanyagot állítanak elő világszerte, valóban jelentős problémáról van szó. A műanyagszemét csökkentésére több megoldást is kitaláltak a tudósok, a különféle fejlesztések párhozamosan zajlanak. A témával kapcsolatban az emberek többségének az újrahasznosítási eljárások juthatnak eszébe, pedig szintén komoly kutatások folynakbiológiailag gyorsan lebomló műanyagok (BLM) kifejlesztésére is.

A bioműanyagok olyan biodegradálható anyagok, melyek összetevőiben főleg vagy kizárólag megújítható anyagok találhatók. Ezeket a műanyagokat legtöbbször olyan, növényekből és állatokból korlátlan mennyiségben kinyerhető anyagokból építik fel, mint például a cellulóz, keményítő, kollagén, kazein, vagy a szójafehérje. Ennek köszönhetően az új alapanyagok megfelelő tárolás esetén sokkal gyorsabban képesek lebomlani, ami a hulladékgazdálkodás növekvő problémájának egyik megoldása lehet. Ráadásul használatukkal a műanyag-előállításhoz manapság még elengedhetetlen kőolajra sem lenne szükség. Az új műanyag-technológiák kifejlesztését éppen a Föld kőolajkészleteinek vészes apadása indokolja. (A tudósok szerint a kőolajtartalékok 40-80 évre elegendőek.)