Sikeresen zajlik a biokémiai konferencia

Mint arról korábban beszámoltunk, július 2-án megkezdődött az Európai Biokémiai Szövetségek Egyesülete (FEBS) és a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület (IUBMB) közös kongresszusa Budapesten. A rendezvény első három napja után nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a szervezők nagyon jó munkát végeztek, a konferencia hangulata kitűnő.

A média és a tudomány kapcsolata

Egy felmérés szerint az amerikai mainstream filmekben a tudósok:
80 százaléka férfi, 50 százaléka középkorú,
60 százaléka rossz célokra használja felfedezését,
40 százaléka egyedül dolgozik,
60 százalékának felfedezése, kutatása veszélyes,
50 százaléka titokban tartja kutatásait.

Public AwarenessLone Frank Frank

Frankenstein és a GMO összekapcsolása: ügyes marketing fogás

Lone Frank

A következő előadó, Louis-Marie Houdebine francia biokémikus arról beszélt, miként mutatja be a génmódosított élelmiszerek vitáját a gall média. Történeteket mesélt arról, hogy a különféle médiumoktól, napilapoktól, TV-ktől érkezett újságírók hogyan közelítenek a témához. Tapasztalata szerint a többség a szenzációt keresi a témában. (Egyik interjúja azért hiúsult meg, mert az újságíró megtudta, hogy a génsebészettel foglalkozó tudós nem tud kutatása során kitenyésztett szörnyeket mutatni). A kutató úgy vélekedik, sokan vannak, akik nem értenek eléggé a témához, ennek ellenére publikálnak, ezért gyakran megesik, hogy helyreigazítást kell kérni. De ki olvassa a helyreigazításokat? - tette fel a kérdést Houdebine. Vannak jó példák is, a kutató a Washington Post-ot említi, amely körültekintően járt el a nemzetközi hírűvé váló foszforeszkáló, Alba nevű nyúl eseténél. (A nyulat egyébként Franciaországban tenyésztettek ki.) A francia tudós elismerte, hogy a hibás tájékoztatás nem csupán a média hibája, hiszen a témával évtizedek óta foglalkozó tudósok gyakran képtelenek tömören és érthetően összefoglalni gondolataikat. Houdebine arra ösztönözte kollégáit, hogy mindenképpen vegyenek részt ebben a kommunikációban, máskülönben a GMO-kutatásokról továbbra is a most jellemző negatív kép marad meg a társadalomban.

Balázs Ervin, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont professzora főleg a civilek (NGOs) professzionális tevékenységére hívta fel a hallgatóság figyelmét. A GMO-ellenes kampányokban a nemzetközi civil mozgalmak regionális kampányokkal igyekeznek meggyőzni a társadalmat. Afrikában például kampányuk szerint azért kell ellenezni a génmanipulált termékek termesztését, mert az Európai Unió nem fogadja be az ilyen árut és meg fogja tiltani az importot ezekből az országokból. Európában ezzel szemben az GMO-élelmiszerek termesztése esetén meginduló amerikai kolonizáció és az egészségi ártalmak állnak a demonstrációk és sajtóhadjáratok központjában. A civilek szeretnek híres embereket megnyerni kampányaikhoz, valamint sokszor olyan bejáratott marketingeszközökhöz nyúlnak, mint a képregények és állatfigurák (pl. torz szörnyek). A kifinomult kampányokkal gyakorlatilag vezetik a GMO körül kialakult vitát, így a társadalom is inkább az ő véleményükre hallgat. Balázs Ervin szerint ebben jó partner a média, amely inkább a szenzációt, az érzelmekre ható híreket keresi ahelyett, hogy informálná vagy nevelné a társadalmat.

A média és a tudomány kapcsolatának egy fontos aspektusát jelenítette meg Palugyai István, az Európai Tudományos Újságírók Szövetségek Uniójának (EUSJA) elnöke. A legtöbb országban nincsenek meg a megfelelő feltételek ahhoz, hogy a tudományos újságírás szárnyra kapjon, pedig a minőségi ismeretterjesztésnek kiemelt szerepe van a tudomány társadalmi megítélésében. Sok európai országban - főleg Közép-Európában, így Magyarországon is - a 60-as, 70-es években még jelentős pénzzel támogatott tudományos ismeretterjesztés válságban van. Kevés a műsor, és ha van is, a színvonal lényegesen visszaesett a korábbiakhoz képest. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több az olyan újságíró, akinek nincs tudományos előélete. Nincs mindenhol így: a példakép Nagy-Britannia lehet, ahol a legtöbb napilapnak saját tudományos rovata van, és rengeteg, különböző szintű ismeretterjesztő magazin jelenik meg. Palugyai István szerint a műfajnak meg kell újulnia a jövőben, egyfajta "sciencetainment"-t (tudományos szórakoztatást) kellene kifejleszteni.