Kockázat nélkül nincs megoldás

Az emberi genom teljes feltérképezése 2003 áprilisában lezárult. Az ehhez kapcsolódó kutatások, fejlesztések továbbra is sok kérdést vetnek fel az orvosok, kutatók, jogalkotók szemszögéből. A Mindentudás Egyeteme Klubjának május 4-i rendezvényén Mogyoróssy Dorottya, az Egészségügyi Tudományos Tanács főtanácsosa, Falus András immunológus, Váradi András biokémikus professzor és Szebik Imre orvosbioetikus vitatták meg álláspontjaikat.

Falus András

Egyed LászlóMogyorósi DorottyánakMogyorósiDorottyaVáradi András

- Halljunk most már pozitív dolgokat is a genomikáról - kérte vissza a szót EgyedLászló, aki Falus Andrást kérte meg arra, meséljen azokról az izgalmas dolgokról, amelyeket ez a tudományág az embereknek nyújt.

Az immunológus professzor azzal kezdte, érzése szerint a genetikából mára szinte "szitokszó" lett, ami bosszantó, hiszen épp ennek a tudománynak a fejlődése hozta felszínre, milyen keveset tudunk. Kifejtette: két nézőpont feszül itt egymásnak. Az egyik a tudományos kutatás szabadsága, amely nélkül nem tudnánk semmit - "még lámpáink sem lennének". A kérdés másik oldala, hogy az egyén genetikai adata nem tartozik a munkáltatóra, a biztosítóra, akik olyannyira érdekeltek az adatszerzésben, hogy még szponzorálják is a genomikai kutatásokat. Ez a fajta megközelítés, ellentmondás egy módon oldható fel: átlátható kerettörvény kell, amely a tudomány fejlődéséhez igazodik. De még ez sem elég: tanítani kell az embereket, beszélgetni kell a témáról; nyilvános, őszinte felvilágosításra van szükség. - Ez a műsor is bizonyítja, hogy az emberek nyitottak az információra - fejtegette a professzor. - A démonizálás és a bagatellizálás helyett inkább a tudósok értelmes, tudáson alapuló és szerény megnyilvánulásainak kell helyt adni - és persze nem árt, ha néha hagyják őket nyugodtan dolgozni.

Szebik Imre

Szebik ImreEgyedLászló



Falus AndráshozSzebik ImreVáradi András

- Nagyon sok szó esik arról mostanában - szólt közbe Egyed László -, hogy a különböző szabadalmak átrendezik azt az erőteret, amelyben a kutatások zajlanak.
Szebik Imre ezzel kapcsolatban elmondta: vannak olyan diagnosztikai vizsgálatok - pl. az emlőrákhoz kapcsolódóan -, amelyekhez szegényebb országok nem jutnak hozzá, mivel a tulajdonos nagyon nagy pénzért árulja a szabadalmat.

- Nekem nem tetszik, hogy a pénzt, a vizsgálatok árát is ördögként ábrázoljuk - szállt vitába Falus András. - Nyilvánvaló, hogy ára volt a fejlesztésnek. Roppant álságos dolognak érzem, ha azt feszegetik, hogy valahol egy tulajdonosnak érdeke fűződik valamihez. A tudomány rendkívül drága dolog. Ne a pénzben keressük a bűnöst, hanem a felelőtlen emberi viselkedésben.