Kockázat nélkül nincs megoldás

Vágólapra másolva!
Az emberi genom teljes feltérképezése 2003 áprilisában lezárult. Az ehhez kapcsolódó kutatások, fejlesztések továbbra is sok kérdést vetnek fel az orvosok, kutatók, jogalkotók szemszögéből. A Mindentudás Egyeteme Klubjának május 4-i rendezvényén Mogyoróssy Dorottya, az Egészségügyi Tudományos Tanács főtanácsosa, Falus András immunológus, Váradi András biokémikus professzor és Szebik Imre orvosbioetikus vitatták meg álláspontjaikat.
Vágólapra másolva!

A Kogart Galériában összegyűlt közönséget Fábri György üdvözölte. A Mindentudás Egyetemének tudományos igazgatója a vendégek bemutatása előtt felhívta a publikum figyelmét arra, hogy a humán genomikáról szóló beszélgetés május 25-én folytatódik: akkor a terület etikai kérdéseiről esik majd szó. Köszöntő szavait követően átadta a szót a beszélgetés moderátorának.

A beszélgetés résztvevői

A beszélgetés résztvevői: Szebik Imre, Váradi András,
Mogyorósi Dorottya, Falus András és Egyed László

- Emlékszem, talán a 70-es évek elején támadt először riadalom a kutatók között, amikor rájöttek, hogy a genomika - amelyet akkor még genetikának hívtak - olyan eszközöket ad a tudomány kezébe, amelyeknek bizony etikai következményei is lehetnek - kezdte el Egyed László a beszélgetést. - Akkor azt mondták, most kicsit álljunk meg, és gondolkozzunk azon, mit szabad és mit nem. Attól félek, ezt nem sikerült egészen átgondolni, de miután kiderült, hogy a legnagyobb aggodalmak nem igazolódtak be, folytatták a kutatásokat. Ám azóta is rendszeresen felvetődik a kérdés: szabad-e megtennünk a következő lépést. A genomika fantasztikus távlatokat nyitott meg előttünk, de az eredmények bizony nemcsak pozitív, hanem negatív irányba is mutatnak.

A moderátor itt arra a pánikra utalt, amelyet a Dolly nevű bárány klónozása keltett. Hozzátette, az eset nem egyedülálló, hiszen időről-időre komoly etikai kérdések merülnek fel a genomikával kapcsolatban.

Először Váradi András kapott szót, aki elmondta: véleménye szerint bevált az az önkéntes moratórium, amelyhez a kutatók a 70-es évek elején kerek egy évig, a rekombináns DNS-technika kutatási stratégiájának és biztonságtechnikájának kidolgozásáig tartották magukat. Azóta ugyanis nem történt ebből adódó baleset - amennyiben betartották az előírásokat. A "genom-érában" viszont - melynek kezdete inkább a 90-es évekre esik -, a problémák már nem pusztán technikai jellegűek, hanem etikaiak, filozófiaiak, morálisak, és ettől kezdve nemcsak a kutató-társadalmat érintik, hanem az egész emberiséget.

Váradi András

Váradi András




Váradi András

Váradi András