Ismerkedés a természetes afrodiziákumokkal

A nyugati orvostudomány szerint természetes eredetű afrodiziákum nem létezik, a különböző kultúrák azonban állatok-növények egész sorát tartják vágykeltőnek. Az ilyen szerek egy része manapság illegális kábítószer, a piacon viszont legális, érzékiséget fokozó terményeket is beszerezhetünk.

"Viagra helyett ugyanolyan hatásos sült malacot fogyasztani" - ajánlotta népének a közelmúltban a jelenlegi argentin elnök, Cristina Fernandez. A hölgy nem titkolt szándéka az ország sertéstenyésztésének fellendítése, a felismerés pedig saját bevallás szerint akkor születetett, amikor egy férjével töltött szenvedélyes hétvégén a sertéssült kiemelt szerepet kapott.

Afrodiziákum = kábítószer?

Hogy a sertés tényleg afrodiziákum-e egyelőre kétségekkel kezeljük, tény viszont, hogy vágykeltő növényeket, ételeket a világ számos ősi kultúrája számon tart. Nem így a modern orvostudomány, amely a klinikai kísérletek alapján ez idáig arra jutott, hogy igazi afrodiziákum nem létezik. Csupán egyetlen szerrel kapcsolatban lángol fel a vita időről-időre, ez pedig az afrikai yohimbé fa kérge, amely kimutathatóan ösztönzi az erekcióért felelős, a keresztcsonti gerincvelőben található szinapszisokat, így egyes nézetek szerint igazi afrodiziákum. Ami viszont a hagyományosan serkentőként használt szereknél kimutatható: kábító vagy pszichedelikus tulajdonságokkal rendelkeznek.

Tudományos magyarázat nincs, azonban a megfelelő
illatok és aromák kellően vágykeltőek lehetnek

Igazi "repülő szőnyegek"

A természeti népek ősidőktől használtak vágykeltő szereket, a legrégebbi recept egy óegyiptomi papiruszról került elő. A hieroglifákkal írt szöveg így hangzik: Az ereket hűti, merevíti, ami lágy: / krisztustövis levele; / tövises akác levele; / méz; e mézbe aprítva, köttessen össze négy napig.

Indiában viszont a kendert tartották az extázis szent füvének. Nepálban a kenderről úgy vélték, az istenek azért ajándékozták meg vele az embereket, hogy örök időkig boldogságban és házi békében éljenek.

A vágyfokozókat eredetileg a házasoknak ajánlották

A modern civilizációban a problémákkal küzdők páros terápiára, pszichiáterhez járnak, ezzel szemben a múltban és az eltérő hagyományokkal rendelkező kultúrákban azt tanácsolták a pároknak, hogy vegyenek be afrodiziákumokat, amelyek életben tartják a vágy parazsát. Mindenki tapasztalhatta monogám kapcsolatban, hogy az első euforikus szakasz után az erotikus elragadtatásnak vége szakadhat. Az afrodiziákumok azonban segíthetnek a nemi kapcsolat elmélyítésében: az erotikus kalandok gazdagabbá, kreatívabbá, végső soron életképesebbé teszik a viszonyt.

Ezeket a szereket tehát nem hiánypótlóként kellene használni, hanem az egészséges nemi élet fokozására. A beteg, impotenciával küzdő embernek nem afrodiziákumra, hanem urológusra vagy pszichológusra van szüksége.

A mákot, illetve éretlen gubójának beszárított nedvét, az ópiumot az asszíroktól és az egyiptomiaktól kezdve a görögökön át az indiaiakig és kínaiakig számos kultúra ismerte. Nem tudjuk, hogy az indiaiaktól vagy az araboktól származik-e a keleti boldogságpirulák receptje, ami biztos, hogy a XIX. századi Európában óriási népszerűségnek örvendtek. A tablettákat ópiumból, kenderből, bételdióból, különféle gyógynövényekből és fűszerekből készítették cukor hozzáadásával. A leírások szerint erőteljes bódítószerek és hatékony afrodiziákumok voltak - valóságos "repülő szőnyegek".

A mámorító bor leginkább a görög kultúrából ismert, az ambrózia az ital egy különleges fűszerezésű változata volt. A bor és egyéb bódító italok mellett a világ szinte táján felbukkanó ősi afrodiziákum a receptben is szereplő méz illetve a méhsör. De szintén a görögök hite szerint a legtöbb puhatestű állat, legyen az csiga vagy kagyló, Aphrodité adománya, és azért ajándékozta az istennő az embereknek, hogy a szerelmi lázat fokozza, a lankadt férfiasságot felbátorítsa. Különösen az éti csiga áll kiváló szerelmi serkentőszer hírében.

A gyümölcsök közül az érzéki szerelem jelképe a gránátalma volt, már az egyiptomiak is fogyasztották. Bár afrodiziákum jellegű hatóanyagot a modern kémia nem mutatott ki benne, számos más hatóanyagot (vitaminokat és ásványi anyagokat) igen, ezért idővel újra visszakerülhet a természetgyógyászok repertoárjába is.

A legismertebb ázsiai gyógyszer a ginszeng, Kelet-Ázsia tízezernyi fűszere közül talán a legismertebb. Olyan nevekkel illeték, mint a "világcsoda", "varázsgyökér" vagy "mennyei gyökér". Élénkíti a testet és az elmét, azonban minden ginszeng-készítményre érvényes, hogy a kívánt hatás csak rendszeres fogyasztás révén érhető el.

Az afrodiziákumok feldobhatják az elszürkülő kapcsolatot

Szerelmi varázsszerként, narkotikumként, kábítószerként használták a burgonyafélék családjába tartozó mandragórát, valamint az ugyancsak erősen bódító hatású beléndeket is. Az inkák előtti dél-amerikai civilizációk fedezték fel a kokacserjét, amelyről azt tartották, hogy segíti fenntartani az isten és ember közötti kontaktust. Fő hatóanyaga a központi idegrendszerre izgató hatást kifejtő és érzéki stimuláló hatású kokain. A perui szerelemistennő növénye azonban ma már csak egy az illegális kábítószerek közül.

Szerelmi fűszerek, gyümölcsök

A hagyomány számos fűszerhez társít vágyfokozó tulajdonságot, a legismertebbek: a vanília, a chili, bazsalikom, az ánizs, a rozmaring, a fahéj, a kardamom vagy a szegfűszeg, de érdemes lehet a piacon avokádót, ananászt, kókuszdiót, datolyát és ananászt is beszerezni. Aki pedig az irodalmi-gasztronómiai vágyfokozó élvezetekre együttesen vágyik, olvasgassa Az Ezeregyéjszaka meséit, amelyben a szépen részletezett piaci körutakat hosszú orgiák követték.

Az illatok erejéről többet is megtudhat a LifeMagazinból!