Elkerülhető-e a gátmetszés?

Kevés olyan kérdés van a szülészetben, melynek kapcsán akkora véleménykülönbség lenne a kismamák, a szülészorvosok és a szülésznők között, mint a gátmetszés. Korábban szinte minden szülésnél elvégeztük ezt a beavatkozást, mára azt hiszem, sikerült az arany középutat megtalálni, hiszen csak szükség esetén kerül rá sor.

Mit jelent a gátmetszés?

A gát a hüvelybemenet és a végbél közötti terület, mely nagy egyéni különbségeket mutat, de általában 2-3 centiméteres. A metszés célja, hogy elkerüljük a magzat és az anyai lágyrészek sérülését, lerövidítsük a kitolási szakot.

A vágás általában a gát maximális feszülésének időpontjában ejtjük meg, - ez az utolsó vagy utolsó előtti tolófájás pillanata -, természetesen érzéstelenítést követően. A metszés iránya lehet jobbra, balra illetve középre tekintő.

A gátmetszés sebe sokkal könnyebben és szebben gyógyul, mint a gátrepedésé. Fontos megjegyezni, hogy a gátmetszés nem teszi szükségtelenné a gátvédelmet, arra mindettől függetlenül továbbra is szükség lesz.

Eldöntheti-e a szülő nő, hogy semmilyen körülmény között nem szeretne gátmetszést?

Sajnos a válaszom nem, hiszen vannak olyan esetek, amikor kötelező alkalmazni a vágást. Ilyen eset a koraszülés, amikor a magzati koponya igen sérülékeny, illetve a vákumos szülés, amikor a magzat megszületéséhez igyekszünk a lehető legnagyobb helyet biztosítani.

Szintén kötelező elvégezni az "episiotomiát" medencevégű szülésnél illetve ikermagzatok születésekor. Mindig végzünk gátmetszést, ha a szülés gyors befejezése indokolt, pl. hirtelen kialakult anyai veszélyállapotban a kitolási szakban, vagy a magzati szívhangok eltérése esetén.

Van azonban olyan eset is, amikor az anyai anatómiai viszonyok olyanok, hogy a sérülés elkerülése miatt lesz szükség a beavatkozásra. Ilyen például a nagyon merev, nem tágulékony gát vagy a könnyen repedő szövet, esetlegesen a korábbi heg. Először szülő édesanyáknak általában azt szoktam javasolni, készüljenek fel metszésre, hiszen ilyenkor általában még olyan szűkösek az anatómiai viszonyok, hogy csak kivételes esetben kerülhető el a dolog.

Mik a veszélyei a gátmetszés elkerülésének, amikor pedig indokolt lenne a beavatkozás?

Sérülhet a végbél illetve a közelben futó húgycső, ezek nem megfelelő ellátása a továbbiakban örökké megkeserítheti a páciens életét. A nem éles szélű, szabálytalan repedések hegesen, csúnyán, fájdalmasan és hosszasan gyógyulnak.

Hosszútávon méhsüllyedés, vizelettartási nehézség, széklet-visszatartási nehézség, aszimmetrikus, heges gát is kialakulhat. További veszély, hogy a gátmetszés nélkül a hüvelybemenet annyira kitágul, hogy az később kedvezőtlenül befolyásolja a szexuális életet.

Végezetül egy jó tanács: már a terhesség alatt érdemes megbeszélni az orvosukkal és a szülésznővel, hogy lehetőség szerint igyekezzenek elkerülni a gátmetszést. De a végső döntés legyen az övék, hiszen a tapasztalataik alapján csak az adott pillanatban tudják majd reálisan megítélni a helyzetet.

Dr. Lőrincz Ildikó, szülész-nőgyógyász