Vágólapra másolva!
Érzékszerveink velünk együtt öregszenek: a korral romlik a látásunk, hallásunk, szaglásunk - és nem gyakori, de előfordulhat, hogy ízérzékelésünk is gyengül. 
Vágólapra másolva!

Az ízérzékelés romlása könnyen vezethet egyoldalú táplálkozáshoz, amivel az idősebb korosztály tagjai még inkább kiteszik magukat a diabétesz, a szívbetegség és a szélütés veszélyének. Ha nem érezzük az ízeket, könnyen túl sokat vagy túl keveset fogyaszthatunk bizonyos tápanyagokból, például cukorból vagy sóból.


Sokan úgy vélik, hogy ízérzékelésük és szaglásunk gyengülése között szoros az összefüggés. Ez részben igaz: a szaglás és az ízérzékelés összekapcsolódik agyunkban, azonban mivel különböző érzékszervekről van szó, képesek külön is működni. Próbáld csak ki: legközelebb evés közben tartsd vissza a lélegzeted! A szagok eltűnnek, de az íz megmarad. Mindezt azért fontos tudatosítani, mert a szaglás elvesztése sokkal gyakoribb, mint az ízérzékelés kiesése, és utóbbi nem csak az öregedéssel magyarázható.


Szerencsére az ízérzékelés zavara még időskorban is ritka, és általában átmeneti. Ha hosszabban fennáll, akkor feltehetőleg valamilyen gyógyszer mellékhatásáról (vágy éppen az általa okozott mellékízről) van szó. Az sem kizárt, hogy az ízérzékelés zavara valamilyen súlyos betegséget jelez, például szklerózis multiplexet vagy éppen cukorbetegséget.


Az ízérzékelés zavarai különbözők lehetnek. Az egyik lehetőség a folyamatos rossz szájíz. Egy másik változat az ízérzékelés csökkenése, ennek súlyosabb fokozata az érzékelés teljes kiesése bizonyos ízekre, az illető például nem érzi a savanyú összetevőket.


Bármilyen ízérzékelési zavar esetén célszerű azonnal szakorvoshoz fordulni, mivel a jelenség hátterében betegség is állhat - ennek kezelésével pedig a kellemetlen tünet is elmúlik. Ízérzékelésünk gyengülése vagy elvesztése esetén fokozottan figyeljünk oda arra, hogyan állítjuk össze napi étrendünket.