Mikor és mitől alakul ki a lúdtalp?

Velünk született vagy szerzett elváltozás? Miért fáj a lúdtalpas láb? Hogyan korrigálható?

A láb boltozatos szerkezetét passzívan szalagok és kötőszövetes lemezek, aktívan pedig izmok tartják fenn. Mindkét boltozat ívének ellapulása panaszokhoz vezet. A köznyelvben általában a hosszanti boltozat süllyedését nevezik lúdtalpnak.

Miért fáj?

A boltozatok deformálódásával a láb mozgatását végző izmok folyamatosan feszülnek. (Az izmokat leegyszerűsítve úgy képzelhetjük el, mint zsinegeket két csont között kifeszítve.)

Ez az izomfeszülés fájdalomhoz vezet, ami akár a lábtól távolabb, a lábszáron is jelentkezhet. Sőt, a láb ízületeinek deformálódását az alsó végtag más ízületei megpróbálhatják kompenzálni, így akár a térd és a csípő területén is jelentkezhet fajdalom.

A másik fő fájdalomforrás a csontok egymáshoz viszonyított elmozdulása, így ugyanis a korábban nem terhelt területekre eső nyomás porckopás (arthrosis) kialakulásához vezethet.

Lúdtalp kisgyereknél, serdülőnél, felnőttnél

Lúdtalpat okozhat kisgyerekek esetében, ha túlságosan korán erőltetik náluk a járás megkezdését, ilyenkor ugyanis a láb szalagrendszere még nem elég erős ahhoz, hogy masszív lábboltozatokat alakítson ki. A boltozatok ugyanis csak a járás megkezdésekor alakulnak ki. A csecsemők lába lúdtalpasnak tűnik, azonban a diagnózis csak már járó gyermekre mondható ki.

Serdülőkorban általában a láb túlzott terhelésével járó sportok vezetnek lúdtalp kialakulásához, míg felnőttkorban a sok állással járó munka (pl. pincér). Az elhízás minden életkorban jelentős szerepet játszik a lúdtalp létrejöttében.

Gyermekkorban elsősorban lábizom-erősítő feladatokkal kezelhető az elváltozás, serdülőkortól pedig talpbetétekkel tehermentesíthető a túlterhelt, deformált lábboltozat.