Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
1984-ben Komlós Juci életében először játszik együtt testvérével, Andrással – aki a Vidám Színpad tagja – a Játékszín Adáshiba című előadásában. Komlós Juci férjét, Bódogot Márkus László alakítja. A Színház című lap ítésze összehangolt előadásként írja le a produkciót.
Márkus Bódogjában a játékos odaadása értelmiségi kritikává is nő: egyszerre látjuk, milyen beszűkülten bornírt értékrend mozgatja ezt az embert, de azonmód sugárzik róla az elidegenítő distancia: élhet így ember? Komlós Juci anyája azért jó partnere, mert igazán csak azt érzékelteti: ez a megtört, viharvert asszony arra tette fel az életét, hogy mindenben megalázkodva kiszolgálja férje urát, s ettől a szolgálattól legyen a maga módján boldog.
A kisebb szerepet alakító Komlós Andrásról a Kritika című lap írja meg, hogy Szűcs bácsija pontosan és elevenen tölti be a darab által kiszabott helyét.
A színészdinasztia testvérpárjának kései színpadi találkozása nem kelt túl nagy figyelmet.
Komlós Juci televíziós feladatai idővel ritkulni kezdenek, nyugdíja mellett elsősorban szinkronszerepek egészítik ki a jövedelmét. Amikor kávézni indul a barátaival, vagy éppen egy könyvesboltban válogat valami kedvére valót, vagy maga is nézőként érkezik egy előadás zsöllyesorába,
már alig-alig ismeri fel valaki.
1987 elején Szabó Gábor a Szomszédok című, tervezett televíziós sorozat gyártásvezetője hívja telefonon. Beszél a sorozattal kapcsolatos elképzelésekről, a színésznő által játszott karakterről. Megemlíti: mindenekelőtt próbafelvételt kellene készíteniük a színésznővel. A színésznő akkor kérdezi meg: tulajdonképpen ki lenne a rendező? Horváth Ádám neve tökéletes hívószó, az általa rendezett Mire megvénülünk nagyasszonya-nagymamája Komlós Juci kedvenc televíziós feladata volt.
Horváth Ádám utóbb azt mondta:
közös munkáik, látott alakításaik kapcsán evidencia volt számára, hogy a Magyarországon műfajteremtő sorozatban Komlós Juci és Zenthe Ferenc lesz a két „húzónév."
A rendező tudta, hogy Komlós Juci már kikerült a „fókuszból," de hitt benne, hogy Zenthe Ferenccel együtt olyan aurát teremt majd, amely megemeli a velük együtt képernyőre kerülő tehetséges, ifjabb kollégáikat.
A Szomszédok szereplőinek többsége számtalan magyar famíliában lesz virtuális családtag. Komlós Juci kezdetben kissé zsémbes karaktere nézői levelek hatására lágyul el. Az egyébként gyalázatos múltú Molnár Gál Péter fogalmazta meg már idézett köszöntőjében:
Egy hajdani operettszínésznő, amikor már a lányának is színiiskolája van, és a közelmúltban dédnagymamává korosodott, legjobban teszi, ha odahaza marad, könnyű teákat iszogat délutánonként és emlékeivel bíbelődik, amikor megdobogtatta a vármegyék férfilakosságának szívét, s amikor nyitott Alfa Rómeók kanyarodtak érte estelente a Nagymező utcába, hogy lokálprimadonna koránál fűtőzzenek. Komlós Juci azonban nem fordított hátat a színészetnek. Két oka is van annak. Az egyik, hogy nem vonulhat vissza élvezni nyugdíját, mert a pékségig sem jutna el abból a pénzből, amit kap. A másik indok nyomósabb: aki egyszer elkoptatott egy pár cipőt a színészetnél, nehezen felejti el a mesterséges színpadi fényeket, a tapsot és a szerepeket. Jucika sztár lett vénségére. Nagymamacsillag. Mindenki nagymamája. A Szomszédok című családi szappanoperában Zenthe Ferenc felesége hétről hétre. Most ő a televíziós Szabó néni. Ami Gobbi Hilda volt a rádióban, az Jucika a tévében. Lenke néni, a fáradhatatlan nagymama. A bölcs néni. Lenke, a jóságos, megértő szomszédasszony.
Komlós Juci Lenke néni szerepét alakítva rengeteg levelet kapott a nézőktől, amelyben sokszor kértek Lenke nénitől olyan ügyekben is tanácsot, például a konyhai, háztartási teendők kapcsán, amelyről a színésznőnek lövése sem volt. Ezekre nem válaszolt, de az egyebekre igyekezett.
A Szomszédok 1987 és 1999 között tizenhárom évadot élt meg.
A sorozat megszűnése után Komlós Juci depressziós lett. Megesett már vele, amikor testvére haláláról értesült anno, más családi, szakmai megpróbáltatások idején.
Kedvetlenségéből Horváth Ádám felesége, Csűrös Karola segítette ki törődő figyelmével. Komlós Juci hálából tiszteletbeli Katicaklub-taggá választotta.
Lukács Margit halála után Raksányi Gellért – a Szomszédok Hegyi Bernátja, közös képviselőként működő egykori színházi ügyelője – említi meg a Nemzet Színésze címről szavazó társainak Komlós Juci nevét. A grémium tagjainak eszébe jutnak a színésznő hajdani szerepei, ahogy azt is tudják: a Szomszédok által megszerzett népszerűségnek köszönhetően a publikum is üdvözölni fogja a döntést.
2002-ben kollégái egyhangúan választják maguk közé Komlós Jucit.
Komlós Juci a kitüntető cím elnyerésekor nyilatkozza, hogy nem számított az elismerésre, úgy hitte, azt csak azok kaphatják meg, akik a Nemzeti Színháznak is tagjai voltak. A vonatkozó megszólalásokban felidézi pályafutását, és hozzáteszi, hogy
életműdíjnak tekinti a Nemzet Színésze címet.
Elmondja, hogy még mindig a színház a legnagyobb szerelme, de már nem randevúznak. Tapintatlanabb kérdésekre szelíden feleli: a randevúk elmaradását a kora és az egészségi állapota magyarázza.
Komlós Juci a róla készült könyvben is megemlíti, hogy túl a nyolcvanon nehezebben mozog már. Ezért kopott ki a színházak nézőteréről is. A biográfiában azt sem tagadja, hogy ugyanakkor napi szinten mászik meg székeket, létrákat, miközben régi iratokat keresgél, rendez. Leánya dolgát szeretné megkönnyíteni, ha majd „úgy adódik." Mindeközben olykor édesapjával beszélget, akit Vilinek szólít, s ki-kikéri a tanácsát. Komlós Juci arról is beszél, hogy lányának kedve ellenére van az ő rendezkedése, mert korainak érzi a készülődést. Azzal nincs baja, ha édesanyja Vilivel beszélget, hiszen idegenek előtt sosem teszi, nem is bolondéria magyarázza a dogot, hanem
a dimenziókon átívelő szeretet, kötődés.
Komlós Juci 2011. április 5-én halt meg, kilencvenkét éves korában. Szűk, családi körben búcsúztatták a színésznőt. Lenke nénit egy ország siratta.
Források:
Bóta Gábor- Gedeon András-Vadas Zsuzsa-Váczy András: Komlós Juci / Duna International Könyvkiadó Kft., Budapest, 2004.
Arcanum Digitális Tudománytár
