A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

Budapest, 1984. június 15. Kállai Ferenc (született Krampner Ferenc) Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes- és kiváló művész a Nemzeti Színház társulatának tagja, a Színházművészeti Szövetség elnöke. MTI Fotó: Bara István

1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmit sem változó Kállai Ferenc elmondhatta, hogy az ország legmegértőbb, legmegengedőbb asszonyát mondhatja a feleségének. Két évvel a Belvárosi Színház bemutatója után a a Nemzeti Színházhoz szerződött, élete végéig a társulat tagja maradt, ahol a világ drámairodalmának legjelentősebb alakjait formálta meg, szinte kivétel nélkül hitelesen, és különös módon a legeltérőbb figurákat is önazonosan. Kállai Ferenc a körülötte zajló színházi és társadalmi csatározások között is intakt maradt, még úgy is, hogy puszta felelősségérzetből társadalmi, szakmai megbízatásokat is elvállalt. Bizonyos helyetekben képes volt arra a világot idézőjelbe helyező attitűdre, amely leghíresebb filmszerepének karakterét, Pelikán József gátőrt jellemezte. Mindezzel együtt pályafutása végére sem adatott meg számára az idős kort némileg megkönnyítő elégedettség érzete. Miközben minden díjat és elismerést megkapott, amit csak egy színész megkaphat.

Születésnap, barátok

Kállai Ferenc nyilvános megszólalásai már a Nemzet Színésze cím elnyerése előtt is mind sötétebb tónusúak. A Nemzeti Színház helyzetének alakulása éppen úgy zavarja, mint a rendszerváltás utáni korszak társadalmi sajátosságai.

A köpönyegforgatások éppen úgy, mint egyes művészek hit által vezérelt, de általa túlbuzgónak ítélt közéleti szerepvállalásai. Kállai Ferenc vonatkozó észrevételei nem minden esetben elfogulatlanok, de megesik, hogy utólag megnyerő öniróniával súlytalanítja azokat.

Kétezerben megjelent életrajzi kötetében kifejti, hogy nincsenek barátai a szakmából, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor is már inkább csak régi kollégák.
A szakmán túl is csak egyetlen embert említ barátjaként. Virág Katalin, a színésznél húsz évvel fiatalabb, 2012-ben meghalt szerkesztő-riporter került közel a színészhez, majd lett barátja a feleségének is, miután még ifjú leányként, tizennyolc éves korában megvallotta Kállai Ferencnek, hogy különös módon csodálja.
Virág Katalin a Kállai Ferencről szóló, 2000-ben megjelent életrajzi kötetben is megszólal. Egyebek között elmondja, hogy maga szervezte Kállai Ferenc születésnapi ünnepségét a színész hetvenedik születésnapján a Vidám Parkban.

Felidézi, hogy Bessenyei Ferenc is jelen volt, aki akkoriban már nem járt hasonló rendezvényekre, Sinkovits Imre pedig egy hintalóra is felült pár kör erejéig.

Kállai Ferenc másik legendás kor- és pályatársa, Tolnay Klári betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen, ugyanakkor nem mindennapi ajándékot küldött:

Márai Sándor Tolnay Klárinak írt szerelmes leveleit.

Budapest, 1984. június 15. Kállai Ferenc, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház társulatának tagja, a Színházművészeti Szövetség elnöke Forrás: MTI/Bara István

Nézz végig rajtam!

Kállai Ferenc pályafutásának utolsó évei alatt az 1999-ben kinevezett Iglódi István vezette a Nemzeti Színházat. A színház ekkor kap új cégért, és Pesti Magyar Színház néven működik tovább.
A színész egy interjújában ebből az időszakból Vidnyánszky Attila vendégrendezését emelte ki, a Téli regét, amelyben a színész a Juhász szerepét játszotta.

Már valaki eleve nyer nálam azzal, hogy tudom, hogy mit akar

- mondta a rendezőről szólva a színész. Azt is hangsúlyozta, hogy

örömét lelte a rendező kitüntető figyelmében, törődésében, a pátyolgatásában.

Kállai Ferenc 2005-ben állt utoljára színpadra Rejtő Jenő-Schwajda György A néma revolverek városa című darabjában, Iglódi István rendezésében, Cödlinger szerepében.
Hivatása további gyakorlásában cukorbetegsége, vérnyomásproblémái akadályozták. Állapota a kórházi kezelések ellenére fokozatosan romlott, 2009-től otthoni ápolásra szorult.

Kállai Ferenc 2010. július 11-én halt meg.

Egyes nekrológok gyakran idézték a róla szóló portrékötetének utolsó sorait:

Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan. Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok? Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak: Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?"

Más visszaemlékezések 2005-ös, utolsó színre lépése idején adott nyilatkozatának lezárását citálták, amelyben Ady Endre Imádság háború után verséből mondott el pár sort:

Uram, nézz végig rajtam,/ Uram, láss meg te is engemet./ Mindennek vége. Vége.

Ezúttal álljon itt a Színház című lap egykor kritikájának részlete, amely Kállai Ferenc A néma revolverek városa című darabban nyújtott Cödlinger alakítására reflektál:

A mellékszereplők közül kiemelkedik Kállai Ferenc ifjabb Cödlinger szerepében. A szenilis, nagyothalló bolond az ő nagyszerű ritmusérzékének köszönhetően válik emlékezetessé. Mindenhol ott van, ahol nem kellene, és mindig a legrosszabbkor szúr közbe valami olyan marhaságot, hogy végül már gyanús: talán nem is annyira bolond az öregúr.

Források:
Kovács Boglárka: Színház, szerelem, Kállai Ferenc - SAXUM Kiadó, 2000.
Bóta Gábor-Gervai András-Szigethy Gábor: Kállai – Budapest Print Kft, 2003.
Arcanum Digitális Tudománytár