A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából

A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. Számtalan sportágat is űzött, ám mindeközben vasfegyelemmel, teljes odaadással gyakorolta a hivatását. Megosztó személyisége ellenére rajongói száma sokszorosa volt az irigyeinek. A háború után mégis utóbbiak miatt kellett elmenekülnie Magyarországról, amelyet ötven év emigráció és sikeres spanyolországi színészi karrier után is a hazájaként szeretett.

A magyar kommunisták kiadatást, a franciák bizonyítékokat kérnek

A Bimbó út 7. szám alatti rendőrkapitányságról ismét a szovjet GPU hozza ki Muráti Lilit és Vaszary Jánost. Az orosz őrnagy azt mondja:

Magukat szabadon engedem. Csak egy tanácsot adok: ne kerüljenek többet kézre. Ez a népség, amely most van uralmon, utálja magukat. Nem tudom, miért. Nem is fontos. Tűnjenek el!

Kiskunhalas felé mennek, ott kiderül, volt vincellérük költözött piróti birtokukba.

A Vaszary házaspár kilenc hónapig bujkál a közelben egy romos erdei ház padlásán. Aztán nekivágnak, átóvakodnak a fél országon.

Ismerősük még el nem kobzott, Szombathely közeli kastélyában találnak menedékre. A kastélyban találkoznak három magyar repülőtiszttel, akiket Vaszary Bécsbe menekült húga küld értük. A három tiszt segítségével jutnak át maguk is a határon. (Egyes vonatkozó írások – forrásmegjelölés nélkül – állítják: szovjet teherautón jutottak el a határig. Sz. Á.)
Vaszary János és Muráti Lili Bécsből Párizsba megy. Ott már megelőzte őket „fasiszta" hírük, letartóztatásba kerülnek.

A magyar hatóságok a kiadatásukat kérik, a franciák a bűneiket igazoló tényeket, dokumentumokat.

A házaspár hamarosan kiszabadul. Magyar emigráns hálózat segítségével hajóznak át végül Spanyolországba 1947-ben.
Vaszary János és Muráti Lili menekülésének történetében persze a fellelhető dokumentumok mellett is akadnak homályos részletek.
Vaszary János könyvében pedig ritkán szerepel konkrét helységnév, lakcím. A támogató barátok neve sincs lejegyezve. Talán óvatosság. A hidegháború idején feljelentéssel ért volna fel megnevezni az otthon ragadt barátokat.
A házaspár menekülésének története a maga „szellősségében" is erős hatású.
Vaszary János könyvét – több mint fél évszázaddal első megjelenése után – a Szabad Tér kiadó is publikálja 2007-ben. Ajánlójukban írják:

Vaszary János könyve tulajdonképpen nem más, mint a régi Magyar Királyság, s a vele egyet jelentő úri osztály végső pusztulásának bemutatása. A Zörgetik az ajtót emlékirat, olyan emlékezés, ami komoly és súlyos történelmi igazságokat hordoz.

A Vaszary testvérek: Vaszary Gábor, Vaszary Piri, Vaszary János. Forrás: wikimedia

„A hazám, az Magyarország"

Madridban eleinte Vaszary János külhonban is színre került darabjainak jogdíjaiból élnek. Muráti Lili 1948 és 1950 között a Spanyol Rádió magyar adásának bemondónője lesz. Közben megtanul spanyolul.

A magyar kommunista hatóságok már 1948-ban megfosztják magyar állampolgárságától.

(Muráti Lili sógora, Vaszary Gábor ebben az évben emigrál. Őt nem üldözték a kommunisták, de tiltották az újságírói működését. Tény: kritikus hangon ír a rendszerről. Sz.Á.)
Muráti Lili spanyol színpadon is szerepet kap, az elsőben akcentusos karaktert kell alakítania.
1950-ben saját, spanyol nyelven működő színházat alapít a férjével és két spanyol színésszel. A korábbi Cinema Nacionál épületében Teatro Infanta Isael néven. Spanyol támogatóik: Ángel de Andrés López és Emilio Gutiérrez. A repertoár főként zenés komédiákból, bohózatokból áll.

A madridi központú társulat 1950 és 1963 között több spanyol városban is turnézik. 1966-ban Argentínában vendégszerepelnek sikerrel.

Muráti Lili a hatvanas évektől a nyolcvanas évtized közepéig tucatnyi spanyol filmben is szerepet kap.

David Lean Arany Pálmát és öt Oscar-díjat elnyerő, 1965-ös, amerikai-olasz koprodukcióban készült Doktor Zsivágójában is látható egy epizódalakításban, világsztárok társaságában.

Vaszary János Spanyolországban számtalan színdarabot ír szerzőtársával, Álvaro de la Iglesia humoristával.

Legnagyobb sikerüket A meggyilkolt asszony esete című vígjátékukkal aratják. Vaszary János 1963-ban bekövetkező haláláig kitart a humoros színdaraboknál.

Muráti Lili férje halála után Dóra Sándor, négyszeres koronglövő világbajnok felesége lesz.

Külön lakást tartanak fenn Spanyolországban.

Muráti Lili 1979-ben látogat először Magyarországra, Aczél György engedélyével, amelyet Gobbi Hilda „intézett".

A hetvenes évek honi médiája ünnepli a vizitáló színésznőt, távozásának okait nem említik.

Az ünneplés kedvére van Muráti Lilinek - attól kezdve rendszeresen hazalátogat.

Vitray Tamás még a rendszerváltás előtt portréfilmet készít Muráti Liliről. Bemutatását letiltják.

Dóra Sándor 1986-ban hazatelepül. Gödöllőn vesz házat, de még abban az évben meghal.

Muráti Lili a rendszerváltás után, 1993-ban – Szeleczky Zitával együtt – visszakapja a magyar állampolgárságát. Kiemelkedő életművéért megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is.

Budapest, 1940-es évek. Forrás: MTI

Csaknem fél évszázad után, 1994-ben a budapesti Karinthy Színházban tér vissza újra magyar színpadra Neil Simon A nagymama soha című darabjában.
2002-ben az Uránia Nemzeti Színházban ünneplik a kilencvenedik (? Sz.Á.) születésnapját. A gálaest kapcsán rövid videóportré készül a színésznőről.
A riporter megkérdezi Muráti Lilit: ötven, Spanyolországban töltött év után melyik országot tartja a hazájának? Muráti Lili azt feleli:

A hazám, az Magyarország. Ahol a szülei meghalnak az embernek, az a saját országa.

Muráti Lili Spanyolországban hal meg 2003. április 17-én.
Vaszary János mellé temetik a madridi Almudena temetőben.

Források:
Arcanum Digitális Tudománytár
Vaszary János: Zörgetik az ajtót. Szabad Tér. Budapest, 2007.
Muráti Lili: Szeretni kevesen tudnak. Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Budapest, 2007.
Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században.
A Vaszary család. Somogyi Múzeumok Közleményei 18. Kaposvár, 2008: 355–374.
Molnár Gál Péter: Muráti életrajz. Criticai lapok 2011. 1.-6 szám
Hangosfilm: Muráti Lili - https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/murati-lili