A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől

Budapest, 1967. április 20. Gózon Gyula Kossuth-díjas színész otthonában. MTI Fotó: Tormai Andor

Eszmélésétől kezdve színésznek készült. Rákosi Szidi színiiskolájában operettszínésznek képezték ki. Vidéki évei alatt kötött legendás barátságot Kabos Gyulával, majd pesti kabarészínészként lett országosan ismert. Speciális produkciója miatt egy időben csak úgy emlegették a rajongói: „Füttyös Gyuri". Később Németh Antal invitálja a Nemzeti Színház társulatához. Gózon Gyula ott eljátszott szerepeiben vált generációja egyik legjobb karakterszínészévé. Feleségével, Berky Lililivel az életben és a színpadon is legendás párost alkottak. A háború alatt Berky Lili bujtatja a származása miatt színpadról leparancsolt Gózon Gyulát. A kommunista érában Berky Lilit pedagógiai megfontolásból távolították el a Nemzeti Színházból – férje mellől - és helyezték át másik teátrumhoz. Gózon Gyula idősödve a pályacsúcsát jelentő Miller zenész szerepében „játssza bele" mindazt a fájdalmat, amit megélt, s amelyről sosem beszélt – Schiller Ármány és szerelem című darabjában. Kabos Gyulát már a negyvenes években elvesztette. Felesége hatvanas években bekövetkezett halála után Gózon Gyula végleg megroppant. Élete végére megszűnt a kapcsolata a valósággal, eltartói egy panellakás apró zugában jelölték ki lakhelyét.

A sasfiók

Végül elérkezik 1909. december 12-e. Premiernap. Rostand drámáját, A sasfiókot mutatja be a nagyváradi Szigligeti Színház. Parádés, méregdrága díszletekkel, jelmezekkel. Ferenc herceg szerepében: Gózon Gyula.

Nehéz veretű, zenés betéttől mentes darabnak még nem volt hasonló sikere a nagyváradi színházban.

A premier után a Nagyváradi Naplóban Emőd Tamás tárcacikkében reflektál Gózon Gyula alakítására.

Úgy érezték sokan, hogy nagyon furcsa dolog, amikor először terjedt el a hír, hogy A sasfiók címszerepét ki játssza. Gózon Gyula, a bakfislánykák ábrándképe, a naturbusch, a Gyermek, a Tökfilkó, a kis Gózon, a Gózonka. És vasárnap este (...) Gózon Gyula a legértékesebb és legemlékezetesebb diadalát aratta. Ritkán értenek, tanulnak és játszanak meg nálunk ennyire igen nagyon szépen egy klasszikus szerepet. Stílus, erő, tudás, érzés, báj és szubtilis meghatottság váltakozott játékában. Magunkévá tehetjük azt a meggyőződést, hogy Gózon egyike a legtöbbet ígérő színészegyéniségeknek. Szívós és föltétlenül magasba szökkenő erő. Szavalt, de hangfogóval ott, ahol intelligenciája megértette vele, hogy az elébe pergő passzusban a Gloire felséges szóvirágai hullámzanak, és meg kell részegíteni a nézőtér blúzos, mellényes sorait. A premier közönsége tombolt, tapsolt és megújrázva ovációzott. Nyílt színen szüntelen, felvonásvégeken szakadatlan viharzott a taps.

Miután cikkét leadta, Emőd Tamás – körbejárva a nagyváradi kávéházakat -

gyűjtést kezdeményez, hogy babérkoszorút vásároljanak Gózon Gyula számára.

Az izgalom hetekig nem csitul a színész személye körül. Dicsőségéből a társulatnak is haszna van: új pénzügyi támogatók bukkannak fel a teátrum körül.
Gózon Gyula zsákszámra kapja a leveleket a hódolóktól. Társasági meghívásainak száma megugrik. Nem száll fejébe a siker. Akkor is bejár a délelőtti próbákra, ha nincs szerepe a darabban. Úgy érzi, még többet kell tanulnia. Mind több időt tölt a város fiatal költőivel, mind gyakrabban vesz részt Juhász Gyula asztaltársaságának összejövetelein.

Bizonyos hiányérzetét azonban csak egy konkrét személy tudná csillapítani.

A két kópé

Nagyvárad-szerte köztudott: Gózon Gyula a városba érkezése óta feladó nélküli, titkos leveleket kap Szabadkáról. A színész elegáns borítékokban – látják, amikor megveszi azokat a legdrágább papírkereskedésben – küldi a válaszait.

Gózon Gyula persze értesül róla, hogy a városban titkos szerelméről pletykálnak. Nevet. Állítja: egy barátjával levelez. Megmosolyogják.

Az 1910-es évad végén elszerződik Nagyváradról a vezető komikus.
Közeleg a szezon, Erdélyi direktor gondban van. Gózon Gyula azonban kivár. Végül augusztus derekán bekopogtat az igazgatóhoz: kéri, legyen oly jó, s tekintse meg a szabadkai színház egy nyári produkciójában a barátját, Kabos Gyulát. Erdélyi Miklós hallgat a színészre.

Kabos Gyula 1910 őszétől a nagyváradi színház tagja lesz. A Gózon Gyula titkos szerelméről szállongó pletykák elhalnak.

Gózon Gyula és Kabos Gyula az Úri utca 41. szám alatt bérelnek közös szobát.
Barátja érkezése után Gózon Gyula felhagy a folyamatos önképzéssel.
A februári farsang idején indítja el a Nagyváradi Napló „Két ilyen cimbora, avagy egy rosszfiú naplójából" című rovatát.

Közreadott sztorijai Gózon Gyula és Kabos Gyula színházon kívüli ügyeit ecsetelik. Szó esik bennük tört szívekről, hajnalig tartó tivornyákról.

Azt is megírják a rovatban, amikor Gózon és Kabos vitába keveredett a Pannónia kávéház értelmiségi törzsközönségével, majd a vitának távozásukkal véget vető kópék a már bezárt terasz bútoraiból emelnek barikádot a kijárat elé, megnehezítve a szellem helyi embereinek kijutását a friss levegőre.
Egymást is gyakran ugratják. Kabos időnként azzal rázza fel barátját reggeli álmából:

Ébredj, elért a szerencse, itt van Beöthy!

Gózon Gyula minden alkalommal elhiszi: Beöthy László - aki időközben a Király Színház mellett a Magyar Színháznak is direktora lett - jó hírük hallatán fővárosi szerződéssel érkezett a városba. Kabos Gyula minden alkalommal kikacagja. Gózon Gyula mit tehet, vele nevet.

Gózon Gyula és Vörösmarty Lili,1958. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Sasfiók kabarészínésznek áll

Gózon Gyula színházi munkái mellett fellépéseket vállal a nagyváradi kabaréban. /A különleges intézményt az első, francia mintájú pesti kabaré, a Bonbonniér alapítója, a színész és nótaszerző Kondor Ernő hívta életre Nagyváradon - korábbi, fővárosi műintézménye mintájára. Sz.Á./

Gózon Gyula váradi kabarészerepléseinek Pesten is híre kel.

Egy szép napon Nagy Endre író, konferanszié érkezik Nagyváradra.
Vannak kapcsolatai a városban: ő vette meg Kondor Ernő pesti kabaréját, a Bonbonniért. Ám amikor Váradra ér, már maga is túladott rajta, s a fővárosi Modern Színpadot vezeti. Az első olyan kabarészínpadot, mely magyar szerzőkre, pesti humorra szakosodott.
Nagy Endre megtekinti Gózon Gyulát a váradi kabarészínpadon. Másnap a Szigligeti Színház egyik előadásában. Utóbbi produkció után a kabarédirektor író beül a Szigligeti Színház színészeivel a Royal kávéházba.
Az író hallgatag, töpreng.

Gózon Gyula pár pohár pezsgő után fütyörészni kezd.

Nagy Endre hallgatja egy darabig, elmosolyodik, azt mondja:

Édes Gózon, én magát leszerződtetem.

A színész visszakérdez:

Hová? A kabaréba?

Nagy azt feleli:

Oda.

. Gózon Gyula csodálkozik:

De hát mit fogok én ott csinálni?

Nagy Endre kész van a válasszal::

Azt, amit itt. Fütyörészni.

Gózon Gyula eltöpreng, arra jut: Pest, az mégiscsak Pest.
A kis gróf című operettben búcsúzik a nagyváradi közönségtől 1912. július 3-án.

A darab végén virágesőben veszi át a város által adományozott két hatalmas babérkoszorút.

Komoly összegről szóló csekk is tartozik hozzájuk, elegáns borítékban.

Gózon Gyula a Magyar Rádió 1961-es szilveszteri adásának felvételén. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Füttyös Gózon vonatra száll

Gózon Gyula két füttyökkel megtűzdelt dallal mutatkozik be a Modern Színpad szezonnyitó műsorában. Valamint egy kisebb prózai, de nagy poentírozó készséget megkívánó kabaréjelenetben. Utóbbiakban is brillíroz, de a publikum a daloló és fütyülő Gózon Gyuláért kezd rajongani.

Szeretetből nevezik el Füttyös Gózonnak, úgy emlegetik a sajtóban is.

Évad végére a főváros egyik legnépszerűbb kabarészínésze.
Csakhogy Medgyaszay Vilma - a Fővárosi Operettszínház, majd a Nemzeti Színház korábbi tagja - úgy dönt, hogy

néhány kollégájával együtt megpuccsolja Nagy Endrét, és maga lesz a Modern Színpad direktora.

A terv még a végrehajtás előtt kitudódik, Nagy Endre megsértődik, teátrális gesztussal kitárja irodáját Medgyaszay Vilma előtt - majd nem sokkal később Párizsba távozik. /Ahol egy ideig Az Est és a Budapesti Hírlap tudósítójaként fog dolgozni. Sz.Á./
Gózon Gyulának semmi köze a puccshoz. Úgy érzi, hogy többet köszönhet Nagy Endrének annál, mintsem hogy az új vezetés alatt is a Modern Színpad társulatát erősítse.

Ám tudja: ha felmond, akkor lehet, hogy munka nélkül marad. Gózon Gyula hezitál.

Egy este kétsoros levél várja öltözője asztalán. A két éve megnyílt Népopera igazgatója, Márkus Dezső annyit ír: várja, hogy megbeszéljék a szerződtetését.
Gózon Gyula tudja, hogy a Népopera tulajdonosai nem nagyon tudnak mit kezdeni az intézménnyel. A teátrum megnyitása után derült ki: a dalszínháznak tervezett intézmény „nem fér" el az Operaház mellett, a publikum szívesebben látogatja az utóbbit. Operettekkel persze megtalálhatná a maga közönségét, de operettet nem játszhat, mert nincsenek társulatában népszerű énekes színészek. Gózon Gyula azt gondolja: Márkus Dezső talán népszerű énekes színészekkel kívánja feldúsítani a csapatát. Csak azt nem érti: miként kerül ő a képbe, hiszen a fővárosban kabarészínészként tartják számon.

Gózon Gyula továbbra is hezitál.

Már akkor Márkus Dezső is. Úgy érzi, kicsit sietve írt Gózonnak, ezért nem sokkal levele kézbesítése után személyesen is felkeresi a Modern Színház egyik előadása előtt. Elmondja Gózon Gyulának: ugyan sok jót hallott róla, ismeri nagyváradi repertoárját is,

de talán nem lenne baj, ha megnézhetné egy színdarabban is.

Gózon Gyula táviratban számol be helyzetéről egykori nagyváradi igazgatójának. Választáviratban értesítik: a következő estére műsorváltozást hirdetnek, s Gózon címszereplésével a Kis gróf című operettet viszik színre. Gózon Gyula még éjjel gyorsvonatra száll Márkus Dezsővel és a Népopera direktorának feleségével, Szoyer Ilonkával. Másnap este a házaspár az igazgatói páholyból tekinti meg, mire képes Gózon Gyula nagyszínpadon.

Az előadást követően Márkus Dezső leszerződteti Gózon Gyulát három évadra a Népoperához.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!