Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

Budapest, 1961. szeptember 26. Bilicsi Tivadar színművész a Vígszínház tagja. MTI Fotó: Bartal Ferenc

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiában, Jugoszláviában is. Gyakran szerepelt színésznő lányával, Máriával is. Elnyerte az Érdemes- és Kiváló Művész címeket, de a Kossuth-díjat nem kaphatta meg. Számtalan komikusi megmutatkozása mellett, élete utolsó szakaszában eljátszotta a pályafutását megkoronázó szerepeit Gyurkovics Tibor Az öreg, és a Nagyvizit című darabjaiban. Bilicsi Tivadar interjúiban színészi hitvallásaként Madách Imre sorait igazította át: „Mulattattam, de magam is mulattam!"

Okleveles színész lesz, a Tisza parton debütál

Az 1921-es évadban Sebestyén Géza veszi át a miskolci színház vezetését, aki

atyai törődéssel mozdítja előrébb segédszínésze, alkalmi epizodistája pályáját.

Egyre többször bíz rá méretesebb feladatot, amelyek után joggal írják ki Tivadar nevét a plakátra. Akkoriban, még Sebestyén érkezése előtt, leginkább Bilicsyként.

Tivadar korábbi színrelépései során volt már Grawatsch, Grawáts, Kravács, Gravács, Pilicsi, Bilitsy.

Sebestyén Géza rákérdez: honnan ered eredeti, nehezen kiejthető neve, a Grawatsch? Tivadar mesél a morvaországi ősökről, Bilicz községről, amit Bilicsnek ejtenek.

Sebestyén direktor azt ajánlja: kapják ki az aktuális vezetéknév végéről a nagyzoló y-t, legyen helyette egy szerényebb i.

(A családja által Pubinak szólított színész majd egy kolleginájától, Sennyei Verától kapja meg a közkeletűvé váló Bill becenevet. Sz.Á.)

Budapest, 1949. szeptember 16. Bilicsi Tivadar (b) Tillmann Tóbiás fiakkeres, Fejes Teri (b2) Körner Léni, Latabár Kálmán (k) Torlay Gerzson csillagász, Mezei Mária (j2) Dommayerné Brigitta, Rátonyi Róbert (j) Spott császári kém szerepében Johann Strauss Bécsi diákok című operettjének főpróbáján az Operettszínházban. Az 1848-as bécsi forradalom napjait felidéző színművet Marton Endre rendezte Forrás: MTI/MAFIRT

Sebestyén Géza azt is ajánlja, hogy Bilicsi Tivadar jelentkezzen egy színvonalas színiiskolába. Bilicsi Tivadar azt feleli, hogy akkor fel kell függesztenie a színházi munkáját. Sebestén hangsúlyozza:

Megéri, önmagára talál majd, mentesül a maníroktól.

Hozzáteszi: kisebb képességű színészjelöltnek nem ajánlaná az intézményes képzést, mert az olyanra úgysem hat az edukáció.
Bilicsi Tivadar 1923-ban sikeresen felvételizik az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába.

A kétéves képzés alatt reggel nyolctól délután kettőig a Belügyminisztériumban dolgozik számgyakornokként.

A délutáni, szakmai órák után a Vígszínházban és a Városi Színházban statisztál gyakorlatos színészként. (A Színészegylet délelőtti, elméleti óráiról érettségizett növendékként felmentést kap. Sz.Á.)
Bilicsi Tivadart a Színészegylet intézményében a korszak olyan meghatározó színházművészei oktatják, mint Vidor Dezső, Pataky József, Stella Gyula, Fehér Gyula, illetve a Bécsi Konzervatóriumban végzett hangverseny énekesnő és énektanár Bárdossy Irén, valamint az elméleti tárgyak legendás mestere dr. Galamb Sándor.

Bilicsi Tivadar 1925-ben kapja meg színészi diplomáját. A vizsgadarabban, Csiky Gergely Nagymamájában Koszta Sámuel evangélikus lelkészt alakítja.

A nyarat a Városi Színház fennhatósága alatt működő, Fót és Mogyoród között pendliző daltársulatánál tölti.
Ősszel, egy színészügynökség közreműködésével, leszerződik az Andor Zsigmond karnagy által igazgatott Szegedi Nemzeti Színházhoz. A Tisza parti teátrumban karakter- és főszerepek sorát játssza a legkülönbözőbb műfajokban. A hangadó városi kritikus, Dr. Kormányos István a Színház és társaság című lapban jegyzi le:

Drámaiságig duzzadó komikusi vénája, groteszksége a szegedi színészek legderekabb tagjává avatták. Bilicsi Tivadar őszinte és közvetlen, nem kenyere az intellektus mímelése, de annál erősebb nála a kollegiális szolidaritás. S ez a pálya lendülőjén álló művész erényei és kvalitása révén el fog jutni arra a helyre, ahová a sorsa kijelölte.

„De lefogyott fenséged!", avagy két fővárosi kitérő

Dr. Kormányos jóslata egyetlen szegedi évad után beteljesedni látszik.
Az 1925-ös, '26-os évadban Szegedre látogat Lázár Ödön, a Beöthy László által alapított Király Színház igazgatója, akinek a szegeden vendégként fellépő Rátkai Márton ajánlotta figyelmébe Bilicsi Tivadart. Lázár Ödön több szerepében is megnézi a színészt, majd hároméves szerződést ajánl a fővárosi teátrumban.
Bilicsi Tivadar első – s egyben utolsó – Király Színházi szezonjában a kisebb lehetőségek mellett egyetlen méretes feladatot kap.
Amikor a nála évtizedekkel idősebb, megtermett id. Latabár Árpád rosszul lesz az egyik előadáson, az ifjú és karcsú Bilicsi Tivadar veszi át Vlagyimir nagyherceg szerepét a Cirkuszhercegnő című operettben.
A színház vezető színésze, Halmai Tibor mondatot rögtönöz megírt szövegébe, amikor először találkozik Bilicsi Tivadarral a színpadon.

De lefogyott fenséged, mióta utoljára láttam!

– kiált fel, amikor Bilicsi előlép a takarásból. Bilicsi, akin valóban lötyög Latabár jelmeze, megállja nevetés nélkül.

Utóbb a kritika említi: kiválóan helyettesíti az országszerte ismert id. Latabár Árpádot.

Ám úgysem jönnek a nagyobb feladatok.
Bilicsi Tivadar az évad végén szerződést bont, visszamegy Szegedre.
Jobbnál jobb szerepek várják a legkülönbözőbb műfajú darabokban. Amit mutat arról budapesti színházi körökben is beszélnek.

A Belvárosi Színház igazgatója, Beöthy László le is utazik Szegedre, hogy megtekintse a színészt. Amit lát, az kedvére van.

Bilicsi Tivadar az 1928-as, 1929-es évadot a Belvárosi Színház tagjaként kezdi meg. Első szerepét Zágon István művében, a Szegény lányt nem lehet elvenni című darabban kapja. Bilicsi Tibor évtizedekkel később úgy nyilatkozik a lehetőségről:

A darab a premieren nagy sikert aratott, s nekem, mint vidékről felkerült ismeretlen színésznek, mind a sajtóban, mind a közönség és szakma körében nagyon szerencsés bemutatkozást jelentett.

Következő feladatára így emlékszik:

Az Én és a kisöcsém előadására a Honthy apjának szerepét osztották rám. Honthy Hanna erősen tiltakozott. A direktor úr megnyugtatta, hogy biztosan nagyszerű leszek ebben az öregember szerepben is. A siker Beöthyt igazolta.

Csakhogy a színházi dekonjunktúra idején, a gazdasági nehézségek között a színház vezetését hamarosan a Heltai Jenő, Bródy Pál és Lengyel Menyhért triumvirátus veszi át Beöthy Lászlótól.
Bilicsi Tivadar sosem nyilatkozik majd távozásának konkrét okairól.
Az 1929-es, 1930-as évadban visszaszerződik a miskolci színházhoz, amelyet már egykori mesterének Sebestyén Gézánk öccse, Sebestyén Mihály igazgat

Egy gyilkossági kísérlet

Két miskolci évad alatt hatvan szerepet játszik.
Operettben, népszínműben, klasszikus tragédiában, modern drámában, vígjátékban. A kritikák rendre dicsérik. A helyi lapok gyakran kérnek interjút a Szeged-szerte közszeretetnek örvendő színészétől.
Bilicsi Tivadar még emlékszik dr. Kormányos elismerő kritikájának egy karcosabb félmondatára:

... nem kenyere az intellektus mímelése.

Bilcsi Tivadar miskolci lapokban nyilatkozza először:

színészekről szóló könyveket gyűjt, hogy ne csak gyakorolja, de értse is hivatása lényegét. Említi a sajtónak, hogy Jászai Marit, Pethes Imrét tartja példaképeinek.

Pikáns történetekkel nem szolgál. A helyi bulvár annak is örül, amikor megosztja a Kiss Manyival kezdődő barátságuk első epizódját.

Budapest, 1949. szeptember 16. Bilicsi Tivadar (b) Tillmann Tóbiás fiakkeres és Honthy Hanna (j) Jetty Huber primadonna szerepében Johann Strauss Bécsi diákok című operettjének főpróbáján az Operettszínházban. Az 1848-as bécsi forradalom napjait felidéző színművet Marton Endre rendezte Forrás: MTI/MAFIRT

Az akkoriban ugyancsak Miskolcon működő színésznő a helyi strand nagymedencéjéből szólította meg a fővárosból Miskolcra szerződő Bilicsit, említve, hogy már a Király Színházban is látta. Amikor Bilicsi a kezét nyújtja, hogy hivatalossá tegye az ismeretséget, berántja maga mellé a vízbe. Bilicsi tud úszni, de azért megkérdezi a kolleginát: mi lett volna, ha nem tud? Kiss Manyi sátáni mosollyal feleli: „Az lett volna a jó hecc!"

A lapok szalagcímben hozzák a „gyilkossági kísérlet" sztoriját. A két színész barátsága pedig élethosszig kitart majd.

Bilicsi Tivadar első évadának végén mutatják be Miskolcon Bordszky Miklós Csodabár című operettjét, amelyben a színész Wunder bártulajdonost alakítja. Partnerei között Sulyok Mária, Neményi Lili. Bilicsi Tivadar egyik legnagyobb szegedi sikerét éli meg a szerepben.
Van rá esély, hogy egyben az utolsót is.
Ott van a premieren Sebestyén Mihály bátyja, Sebestyén Géza is, aki akkor már a Fővárosi Operettszínház igazgatója, és a maga teátrumához akarja szerződtetni minapi pártfogoltját. Öccse ezt nem szeretné, s mivel a bemutató egybeesik a születésnapjával, azt kéri ajándékként a fivérétől: „adja neki" még egy évadra Bilicsi Tivadart. Géza jó testvér, a színész marad.

Bilicsi Tivadar nem is bánja a dolgot. Vonzza a fővárosi lehetőség, miközben vannak balsejtelmei is.

Az 1931-es, 1932-es évadban lesz a Fővárosi Operettszínház tagja. A szezon végén nem hosszabbít szerződést. Nem kap szerethető szerepeket, ráadásul a dalszínház palettája műfajából adódóan szűkebb, mint egy prózai színház repertoárja.
Bilicsi Tivadar sosem mond majd egyetlen rossz szót sem a teátrumot igazgató, az őt korábban diploma felé terelő Sebestyén Gézáról.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!