Jávor Pál, az első magyar filmsztár pokoljárása

Jávor Pál, portré, 2019
Jávor Pál 1958-ban
Vágólapra másolva!
 Jávor Pál a harmincas évek elején "birtokba vette" a filmgyárat, nem készülhetett film, amelyben ne ő játszotta volna a főszerepet. Megteremtette a bricseszes dzsentrihős figuráját, a mindig célba érő asszonybolondítót. A vásznakon látható figuráját a közönség összemosta hús-vér alakjával, miközben a valóságban más karakter volt. Civilben is szerette a cigánnyal húzatni, de inkább magában hallgatta a bandát, majd haza ment asszonyához. Dzsentri hősei fantáziájából teremtek elő, s persze megfigyelései is segítették megalkotásukban - ahogy Shakespeare és más klasszikus, kortárs hősök színvonalas, olykor zseniális színpadra vitelében ugyancsak. Amikor pedig úgy hozta a sors, inkább a sopronkőhidai kényszermunkát választotta mintsem hogy engedelmeskedjen a nyilasoknak. Egyik memoárírója úgy fogalmazott: "Jávor Pál a vészkorszakban azok mellé állt, akikbe belefojtották a sikolyt." A kommunista hatalomátvétel után Amerikába emigrált, de ott nem találta helyét, ezért 1956 után hazatért. Halála előtt még elhúzatta kedvenc nótáit a kórház kertjében. Nem ő rendelte oda a bandát, arra jártak éppen. A színésznek olykor szerencséje volt.  
Vágólapra másolva!

Modern szükséglet
1942-ben nyilas lapokban jelenik meg több cikk, amelyek állítják:

Jávor Pál villájában hétfőn esténként zsidók és más „kétes, baloldali elemek" tartanak politikai összejöveteleket.


Jávorék hétfői irodalmi estjein valóban részt vesz Ady Endre egykori barátja, Reinitz Béla dalszerző, zongorista, ő korábban kétségtelenül szerepet vállalt a kommünban.
A többi vendég – mások mellett Heltai Jenő, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Medgyaszay Vilma, Neményi Lili – nem tett hasonlót.

Ami közös bennük - igaz ez Jávorék estjeinek arisztokrata látogatóira is -, hogy gyűlölik a nyilasokat.


Jávor Pál nem reagál a nyilasok cikkeire, estjeit továbbra is megrendezi. Folytatatja a Színészkamara által - a zsidótörvényekre való hivatkozással –szakmából kirekesztett kollégák támogatását. Olyan művészek kerültek utcára, mint például Jób Dániel, Gózon Gyula, Rátkai Márton, Törzs Jenő, Gombaszögi Frida.

Jávor Pál Nemzeti Színházból kapott keresetét, kilencszáz pengőt teljes egészében a rászoruló kollégákra költi, ahogy tetemesebb filmes bevételeiből is juttat nekik.


A Filmvilág egy interjújában a Színészkamara nyilasokhoz közeli nézeteiről ismert vezetőjének, a színész Kiss Ferencnek üzen:

Jávor Pál 1958-ban Forrás: MTI/Keleti Éva

„Hol voltál ilyen sokáig?"
Jávor Pált Magyarország német megszállásának első napján, 1944. március 19-én behívatják a Gestapóhoz, ahol figyelmezetik: tartózkodjék bármely nyilvános megszólalástól. Március 24-én, péntek este a színész A kaméliás hölgy Armand-ját játssza.

Akkor lép életében utoljára a Nemzeti Színház színpadára.

1944. március 25-én szombat reggel Gestapo-egyenruhás férfi csenget a Pasaréti Jávor villa kapujában. Paul Hans német színész az, Jávor Pál volt partnere A dunai hajós című filmből. A német titkosrendőrséghez behívott színész figyelmezteti – egyben saját életét kockáztatja az árulással – Jávor Pált:

elsők között szerepel a Gestapo letartóztatási listáján.

Jávor feleségével és az ugyancsak körözött Egyed Zoltánnal – párbajellenfelekből időközben a legjobb barátok lettek - előbb a Balatonfüredi Szívkórházban próbál meghúzódni, majd egy íróbarátjánál Agárdon.
Végül visszatér a fővárosba, mert bízik bene, hogy ismertség miatt úgysem merik lefogni. Azért, biztos, ami biztos, feleségét – aki édesapja tanácsára időközben kikeresztelkedett - előbb elkíséri tiszakertvárosi – ma Adyliget, a II. kerület része – hétvégi házukba.
Majd átmegy Pestre, ott beront a Színészkamarához. Asztalt verve követeli, hogy a szakmai testület álljon ki a vallásuk vagy politikai nézeteik miatt korábban elhurcolt kollégákért, valamint tiltakozzanak a további fenyegetések ellen.

Kiss Ferenc a szemébe nevet.

Jávor akkor beszáguld a Nemzeti Színházba, ahol

Kiss Ferenc öltözőjében szilánkosra töri a Színészkamara elnökének gipsz szobrát.

Néhány nappal később a Színiakadémián bukkan fel, ahol Kiss Ferenc növendékei előtt szidalmazza mesterüket. A Gestapó nem keresi.
A Színészkamara tudatja a sajtóval 1944. április 13-án:

Jávor Pált felfüggeszti kamarai hivatása, vagyis a színészmesterség gyakorlásától. Pár nappal később filmjeinek vetítését is betiltják.

1944 októberében Jávor Pál a tiszakertvárosi házban értesül Horthy Miklós proklamációjáról. Biciklire pattan, Pasarét felé veszi az irányt. A várost ellepő Tigris tankok száma is sejteti: nincs kiút a háborúból.

Pasaréti otthonához érve Kun páter nyilasai fogják el.

A páter felszólítja: váljon el a feleségétől, akkor elengedik. Jávor Pál három napig raboskodik a saját 10-es szám alatt található házával szomszédos Pasaréti u. 8. szám alatt berendezett nyilas központ pincéjében. Kétóránként az ügyletes nyilas vezető előtt kell jelentenie:

A jelentések között verik.
Amikor ráunnak a kínzására, utcára lökik: túl népszerű, meggyilkolni nem merik a nyilasok.

Pár nappal később letartóztatja a Gestapo.

A sopronkőhidai fegyházba viszik. Mások mellett ott raboskodik a volt honvédelmi miniszter, Nagybaczoni Nagy Vilmos, az író-kritikus Egyed Zoltán, a színészkollegina Titkos Ilona.
Jávor Pált később átszállítják a pffarkircheni koncentrációs táborba, melyet hamarosan amerikai csapatok szabadítanak fel.
Jávor Pál felesége ismerősöknél bujkálva éli túl a vészkorszakot, miközben többször is hírét veszi férje halálának. Budapest felszabadítása után egy háborús bűnösök felkutatására felállított magyar katonai egység értesíti az asszonyt: férje Németországban van. Jávor Pál felesége katonai zónákon „áttörve" érkezik meg a pffarkircheni koncentrációs tábor barakkvárosába. Mindenkitől azt hallja: férjét elszállították. Az asszony otthagyja a barakktengert, és a bajor kisváros utcáin érdeklődik tovább férje után.

Végül egy német fiú vigyorogva közli: ismeri Jávor Pált, ki ne ismerné, mondja is a címét.

Jávor Pál felesége elájul. Egy panzió szobájában tér magához, ahol a fölé hajló férje azt kérdezi:

Jávor Pál színész és felesége, Landesmann Olga otthonuk teraszán 1958-ban Forrás: MTI/Keleti Éva

Vigadni kell

– nyilatkozza a hazatérő Jávor Pál 1945 augusztusában a Pesti Műsor című lapnak.
Elmondja, hogy Várkonyi Zoltán felkérésére a Művész Színházban játssza majd Petrucchio szerepét a Makrancos hölgyben, de

mint a Nemzeti Színház tagja készen áll anyaszínházában is eleget tenni a feladatainak.


Akkoriban Várkonyi Zoltán, úgyis, mint a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének főtitkára, intézkedés közben állandóan egy AKTOR feliratú vörös karszalagot visel.

Olyat hord a testület elnökeként, s egyben a Nemzeti Színház önmagát önhatalmúlag kinevezett direktoraként Major Tamás is, aki találkozni sem halandó Jávor Pállal.


Jávor Pál 1946 nyarán tárgyalni kezd egy Várady nevű, Amerikában élő színházi ügynökkel, aki lényegében a színész miatt érkezett Budapestre. Jávor Pál megbeszéléseiket követően eleget tesz Petru Gorza román miniszterelnök meghívásának, és romániai turnéra indul: dalokkal, versekkel, kabarémonológokkal. Tömegek ünneplik: határon túli magyarok és román rajongók.
A kommunista Major Tamás a hazatérése után sem keresi a színészt, nem akarja, hogy a Nemzeti Színházban játsszon. Jávor bejelenti: néhány hónapra Amerikába utazik, hogy összegyűjtsön százezer dollárt a magyarországi háborús árváknak.

Jávor Pál tizenegy évig marad Amerikában.

Önálló estjei eleinte népszerűek. Ahogy a Sárossy Szüle Mihály vezette amerikai-magyar színház – félig meddig műkedvelőkből álló - társulatában vállalt szerepeiben is vonzza a publikumot (A színész-rendező Sárossy 1930-ban alapítója volt a New Yorki Operettnek, majd saját vagyonából, 700 ezer pengőből megépítette a Budapesti Vidám Színpadot, amelyet a kommunisták hatalomjutásakor elvettek tőle. Jávor Pállal együtt hagyja el az országot 1946-ban. Sz.Á.)
Jávor Pál valójában komolyabb feladatokra vágyik, ám azok nem jönnek. A Várady nevű ügynökkel anyagi vita miatt szakítja meg a kapcsolatot pár hónap után.
Jávor Pál pár Amerikában kezdi elveszteni a mértéket az ivásban. Teljesítményén is meglátszik, közönsége ritkul.

Megesik, hogy két szám között Várady viselt dolgairól értekezik a függöny előtt, éppoly kásásan formálva a szavakat, ahogy produkció közben a betanult szöveget.

Mindennek ellenére - az erdélyi Szilágysomlyón született Joe Paszternak producer közbenjárására - 1950-ben megkapja a Mario Lanza főszereplésével készülő A nagy Carusó című film egyik főszerepét. Ám mivel Jávor megalázónak tartja, hogy előtte próbafelvételt készítettek vele, a forgatási előkészületek idején meglehetősen tüskés a stábbal. Miközben kínlódik az angollal. Utóbbi okból átosztanak rá egy kisebb szerepet, akkor azért méltatlankodik.

Végül kiteszik a filmből, de addigra rászoktatja Mario Lanzát a nagybani vörösborfogyasztásra.

Néhány további kínos filmes incidens után folytatja a magánturnékat, illetve ismét szerepeket vállal Sárossynál. Privát fellépésein felesége árulja Jávor fotóit és lemezeit.

Jávor Pál két turné között a Waldorf Astoria hotelben dolgozik betanított számítógép-kezelőként, majd portási állást is vállal egy bérházban, éjjel 12-től reggel 8-ig.

Szabad idejében alkalmanként Márai Sándorral és Zilahy Lajossal tesz sétákat a Hudson folyó partján.
Időnként pedig rátelefonál Major Tamásra, aki továbbra sem biztatja semmivel.

Az 1956-os forradalom után, a nagyszámú magyar emigráns érkezése idején az amerikai hatóságok Jávor Pált bevándorlási tisztviselőnek osztják be a Camp Kilmer menekülttáborba.

Abban az évben Sárossy társulatában megkapja amerikai korszakának egyetlen valamire való feladatát: a néhány éve ugyancsak Amerikában élő Bárdos Artúr – egykori direktora, aki gyakran mellőzte a pályakezdő színészt - rendezésében eljátssza Molnár Ferenc Liliomának címszerepét.

A produkciót Izraelbe is meghívják, ahol a magyar nagykövetség munkatársai meggyőzik a színészt: a forradalmat leverő Kádár-kormány megbocsát neki és hazavárja.

/Arról nem esik szó, hogy mit kellene megbocsátani./
Hamarosan a magyar emigráció egyik vezető fóruma, a Daytoni Híradó számol be a hírről:

A cikkíró hozzáteszi:

Budapest, 1959. augusztus 18. Hozzátartozók és gyászolók Jávor Pál színész külső ravatalánál a Farkasréti temetőben Forrás: MTI/Bartal Ferenc

Szegény, jó Jávor!
Hazaérkezésükkor a Jávor házaspárt a Margit-szigeti Nagyszállóban szállásolják el,

majd - miután kiköltözik a pasaréti villájukból az Egyesült Államok Nagykövetsége – visszakapják eredeti otthonukat.

Jávor Pál feltűnően rossz bőrben van, amikor hazatér. A Nagyszállóban adott interjúiban ugyanakkor arról beszél: jó erőben van, kész a nagy kihívásokra. A Nemzeti Színházat nem említi.
1957-es hazatérése után egy évvel kapja első feladatát a pártkáder Simon Zsuzsa vezette Petőfi Színházban, Endrődy János és Tabi László Szegény jó Márton című vígjátékában. Jávort ünneplik, a darab bukik.

mondogatja a publikum szerető iróniával.
A színész nem talál hangot az igazgatónővel. Sárossynak írt, Amerikába címzett levelében háborog :

olyan nő szegődött a párt szolgálatába, s kér rajta számon baloldali eszmeiséget, akinek minden felmenője a kapitalizmust kihasználva vagyonosodott meg.


Simon Zsuzsa ugyanakkor nagyon jó viszonyba kerül a múlt rendszer színházi világához ezer szállal kötődő Feleki Kamillal és ifj. Latabár Kálmánnal.

Ők született komédiások, Jávor Pál alapvetően drámai alkat.


Jávor Pálnak már Amerikában gyakran voltak hasi fájdalmai, amit idegességgel magyarázott, valamint az alkohol hatásaival. A kinti orvosok pedig ráhagyták. Akkor a színész felhagyott az ivással, de itthon ismét pohár után nyúl. Hazatérése után erősödnek a görcsei.

1958. május 15-én a Városmajori klinikán Kudász professzor operál ki nagy méretű tumort Jávor Pál gyomrából.


Jávor Pált lábadozása idején - a műtétet végző orvos közvetítésével - keresi fel Kiss Ferenc, akinek Kádár ugyancsak "megbocsátott" a konszolidáció jegyében. A két színész könnyezve békét köt.
Amikor Jávor Pál jobban lesz, kisebb vidéki turnékra indul, és fellépéseket vállal a Kamara Varietében. Magánprodukcióiban telt házak előtt énekel édes bús dalokat.
1959-ben kisebb szerepet kap Maugham A királyért című drámájában. Az ugyancsak Simon Zsuzsa vezette Jókai Színházban pedig rábízzák Széll Kálmán miniszterelnök apró, de fontos szerepét Földes Mihály Örök szerelem című színjátékában. Májusban rosszul lesz. Napra pontosan egy évvel korábbi műtétje után ismét megoperálják a Városmajori klinikán. A műtét után állapota tovább romlik.

Híre megy: hetei lehetnek hátra.

Major Tamás - miután annak idején megakadályozta, hogy a Nemzetiben játszott - akkor már a kultuszminisztérium két főtisztviselőjét bízza meg, hogy keressék fel betegágyánál, majd tudassák a színésszel:

a következő évadtól visszavárja a Nemzeti Színház társulatába.

Július 24-én Jávor Pál kórházi szobájában ünnepli ezüstlakodalmát a feleségével. Párja akkor is vele van, amikor néhány nappal később azt hallják, hogy cigányok hegedülnek a kertben. Jávorné utánakérdez a személyzetnél, kiderül: kórházban kezelt társuknak húzzák. /A legenda szerint Jávor Pál hívatta a cigányokat, de nem úgy történt. Sz.Á./
A színész papucsba bújik, felveszi köntösét. Ellentmondást nem tűrve bort hozat egy műtőssegéddel. Letámolyog a kertbe, odamegy a zenészekhez, akik abban az állapotában nem ismerik fel. Bemutatkozik, lerogy egy padra, nótákat kér.

A zenészek megrendülten húzzák, Jávor Pál énekel, hangja erős, mintha minden rendben lenne. A kórházi személyzet, a betegek az ablakokból nézik.

Budapest, 2002. január 30. Hajdani lakóhelyén, a budapesti Pasaréti út 8-as számú ház falán emléktáblát állított Budapest Főváros Önkormányzata Jávor Pál születésének 100. évfordulója alkalmából Forrás: MTI/Tóth Gyula

Amikor kimerül, visszatámogatják a kórterembe. Augusztus 13-án eszméletét veszti, már nem tér magához. Augusztus 14-én hajnali négy órakor hal meg. Ötvenhét évet élt.
Farkasréten temetik, aranyozott koporsóját kordon védi. Nyolcvanezres tömeg búcsúztatja, mindenféle népek. A sokféle koszorú szalagjain visszatérő felirat:

Források:

Bános Tibor: Jávor Pál szemtől szemben - Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1978

Sárossy Szüle Mihály: miszter JÁVOR - Püski-Corvin. New York, 1982

Jávor Pál: Egy színész elmondja...- Akadémiai Kiadó. Budapest, 1987

Nemlaha György: Az álomlovag - General Trade Kft. Budapest, 1992.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: színházi adattár