Feleki Kamill, a "tüskés mimóza"

Budapest, 1954. november 10. Feleki Kamill a Csárdáskirálynő című operett egyik jelenetében az Operettszínházban. MTI Fotó: Farkas Tamás

Ahogy ifjabb Latabár Kálmánt, úgy Feleki Kamillt is nevezték olykor magyar Fred Astaire-nek a pályája elején. Aki azonban elsősorban utolsó filmszerepe, az Uramisten című alkotás idős bűvészeként emlékszik rá, az el sem hinné: egy hajszálon múlt csupán, hogy generációjának egyik legnagyobb színésze kijutott a táncmesteri feladatokból, majd a táncos-komikusi szerepkörből. Az említett film kapcsán pedig - bár meghozta számára a chicagói Filmfesztivál legjobb férfialakításának díját, amelyet a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal kapott megosztva – sikerült úgy megsértődnie, hogy a rendezővel, Gárdos Péterrel is megszakította a kapcsolatot. A Kossuth-díjas művészt - aki a színpadtól már utolsó filmszerepe előtt visszavonult - színpadi partnere és pályatársa, Honthy Hanna csak "tüskés mimózának" nevezte.

Az új pikolófiú

Tihanyi Vilmos nem a sajtónak nyilatkozik, hanem a Király Színházat kürtöli tele:

Ezt a gyereket hamarosan úgy tapsolja majd a közönség, mint Rátkai Mártont.

Ez sem légből kapott jóslat. Alig telik el az évad, s Feleki Kamill autogramjáért már éppen úgy tülekszenek a művészbejárónál, mint bármely más neves Bonviván, vagy táncos-komikus aláírásáért. A zenés műfajban a lenyűgöző színpadi jelenlét annak a művésznek is ismertséget hoz, aki ott alig-alig szólalt meg.

Tény ugyanis, hogy bár a Király Színház vezetése nagyra tartja Feleki Kamill tánctudását, a selypegős fiú ritkán kap szót a színpadon, akkor is keveset.

Feleki Kamill Farkas Imre Repülj fecském című darabjában debütál, a tánckar egyik legtehetségesebb tagját teszik meg Feleki Kamill partnerének. Bársony Rózsi részben ennek a lehetőségnek köszönheti, hogy hamarosan egész Európát meghódíthatja a filmjeiben is látható tánc- és énektudásával.
Az akkoriban már Ausztriában és Németországban is a legjobb táncos-komikusok között számon tartott Rátkai Márton pedig úgy érzi:

az utódjának kikiáltott, ám némaságra ítéltetett Feleki Kamill még többre viheti, ha valamikor megszólalhat.

Pályakezdő évek táncosként. Partnernői: Paál Erzsi és Orosz Vilma Forrás: Sas György: Kamillka

Dolgozhatna azon is, hogy ez soha ne történjen meg. Ám Rátkai másféle karakter. Egy nap megtudja, hogy ifjú kollégájának szülei megtekintik az esti előadást. A darab egyik epizódjában Feleki Kamill feladata szerint – a maga csendességében - felszolgált egy korsó sört Rátkai Mártonnak, aki azon az estén utána szól:

Te vagy itt az új pikolófiú?

Feleki Kamill úgy érzi, elájul, de sikerül kinyögnie:

Igen, az vagyok.

Rátkai azt feleli:

Látom, nagyon ügyes fiú vagy. Biztosan sokra fogod még vinni. Nem mesélnél valamit magadról? Hogy vannak a kedves szüleid?

Feleki Kamill csak annyit tud válaszolni, mielőtt megindul a takarás felé:

Köszönöm, jól.

Felmenői utóbb elragadtatással gratulálnak kettősük jelenetéhez. Rátkai is elismerően veregeti a vállát, majd a későbbiekben is gyakran adja fel a labdát ifjabb kollégájának.

A búcsúbeszéd

Feleki Kamill a Mersz-e, Mary? című amerikai jazz-operettben

nyolcvanéves, fehér szakállú aggastyánt, Rátkai Márton színpadi nagyapját, és ifj. Latabár Árpád dédapját játssza.

Tihanyi Vilmos Párizsból hozat táncmestert a produkció mellé. Feleki Kamill azonban maga tervezi meg zárójelenetét, amelyben előbb aggastyánként topog a színpadon, majd ab gangja – színpadi távozása - előtt gyors váltással kápráztató táncszámba kezd.

Rendre vissza is tapsolják, gyarapodik rajongói száma.

Feleki Kamill első szöveges szerepét a Pista néni című zenés vígjátékban kapja:

Az semmi kérem, ahhoz képest, amit én most elmondok.

A mondatot több jelentben is megismétli, de valaki mindig megszakítja. Aztán egy nap, a darabot jegyző Bús Fekete László átad Feleki Kamillnak egy hosszú szöveget, amely a Pista néniben főszerepet játszó, de már Amerikába készülő Fedák Sárit búcsúztatja, s a darab vége előtt illesztik az előadásba. Rátkai ötlete, hogy Feleki kolléga kapja meg a lehetőséget.

A búcsúbeszéd vastapsot hoz, s a produkció még három hétig fut telt házakkal Fedák Sári távozásáig.

Feleki Kamill hamarosan a "Szeretlek" című operettben játszik Rátkai Márton mellett, meg is szólalhat, de főleg táncol. Ráadásul Lázár Ödön leszerződteti a darabban főszerepet alakító Bársony Rózsi mellé a világkörüli turnéjukról hazalátogató ifjabb Latabár Árpádot és Latabár Kálmánt is. Felbomlik Bársony és Feleki már több produkcióban megszokott kettőse.

Színházon túli elfoglaltságok

A szöveges feladatokat szűken mérik, ellenben gyakran foglalkoztatják Feleki Kamillt a táncok betanítójaként. Békeffy-Lajtai "Okos mama" című operettjében elvégzett tánctanári munkájáért a kritikák is dicsérik.
A Mersz-e Mary? primadonnája, Péchy Erzsi magánórákra is igényt tart.

Csakhogy, amikor az első alkalommal kiderül, hogy a művésznő otthonában megtartandó privátfoglalkozásoknak nem lenne része a tánc, Feleki Kamill pirulva menekül.

Ugyanakkor, 1928 nyarától Feleki Kamill Bársony Rózsival és Gábor Marával, a Városi Színház színésznőjével együtt talál magának más elfoglaltságot a színház mellett. Hármasban járnak el a Barokaldi Cirkusz képzéseire. A Boross nevű bohóctól tanulják a szaltókat, kötéltáncot, erőgyakorlatokat, zsonglőrködést labdával és buzogánnyal. Az artisták világában a fegyelem, a precizitás a tizedmilliméterig kidolgozott mozdulatok nem csupán a sikeres attrakció előfeltételei, de olykor testi épségük megőrzésének is alappillérei. Mindamellett a manézs produkciókban sem mellőzhető az előadói készség, a színjáték.

A színészek úgy vélik: cirkuszban megszerzett tudásuk jól kamatozik majd a zenés műfajban.

Feleki Kamill képességeit látva a szomszédos Beketow cirkusz – ma Fővárosi Nagycirkusz - legnevesebb bohóca, Gerard egy nap megkéri a színészt: legyen a párja a bohóc közelgő jutalomjátékán, kétbalkezes Dummer Augusztként ellenpontozva az ő bravúros kunsztjait.
(Gerard: eredeti nevén Goudsmit Gerard Alfons, született Odesszában, 1880-ban; meghalt Budapesten 1943-ban. Sz. Á.)
Gerard azzal érvel:

Maga olyan zseniálisan röpköd a manézsban, hogy bizonyára hasonló szinten tudna ügyetlenkedni is.

Feleki Kamill későbbi interjúiban mindig igyekezett kerülni a színészi hivatás elméleti boncolgatását. Azt azonban gyakran említette:

Én mindenkit, aki színésznek készül, előbb a manézsba küldenék."

Olykor hozzátette:

A pályán lévők közül is többeket."

Szerelem, Bécs

Feleki Kamill táncmesteri képességeinek a határon túl is híre megy. 1930 őszén a bécsi Johann Strauss Theater egy angol operett táncainak betanítására kéri fel. Lázár Ödön marasztalná, mert attól fél: sosem látja viszont.

Egy bécsi újság lapjain Forrás: Sas György: Kamillka

Feleki Kamill a szerződésére hivatkozik: joga van pendlizni.

Még a bécsi felkérés előtt lép fel pendlizéseinek egyik helyszínén, a Nagymező utcai Moulen Rouge revüműsorában, a három Latabár, Kiss Manyi, Radó Sándor, Komlós Juci és Komlós Vilmos társaságában.
A táncos görlcsapat egyik tehetséges tagja Jozefina, azaz Metzger-Jozefa Hermina Anna.

A szakmában csak Fini, akit az ilyen ügyekben gátlásos Feleki Kamill akkor még csak titkon imád.

Egy nap megkeresi az amúgy is Ausztriába készülő Feleki Kamillt a bécsi Femina bár igazgatója, és szerződést ajánl számára egy revüműsorba. Feleki közli: csak akkor fogadja el az ajánlatott, ha a direktor az általa megnevezett két táncoslányt is - az egyik persze Fini - Bécsbe szerződteti.
Az osztrák tárgyal a lányokkal, majd elmondja: túl sokat kérnek. Feleki felajánlja: a különbözetet vonják le a gázsijából, de a lányok ne tudjanak a dologról. Aztán "meglepetten" értesül, hogy nemcsak ő utazik Bécsbe, hanem a két lány is.

Feleki Kamill Bécsben végül legyőzi a gátlásait. Több mint negyven évig lesznek egy pár Finivel, az asszony haláláig.

Finike és Kamill Forrás: Sas György: Kamillka

Herr Professor Európában

Az első bécsi felkéréseit újabbak követik.
Lázár Ödön félelmei beigazolódnak, Feleki Kamill felmond a Király Színházban.

Bécs után Prága, Párizs, Hamburg, Berlin lokáljaiban táncol Cammillo Feleky néven. A németeknél úgy emlegetik: Der Wundertänzer, a csodatáncos.

1931 tavaszán Feleki Kamill Békeffi-Lajtai: Sisters című operettjének táncait tanítja be Lipcsében, valamint a rendező feladatait is átveszi a próbák utolsó szakaszában. Amikor a társulat Chemnitzben turnézik, a helyi plakáton Cammillo Felekyt tüntetik fel rendezőként. A németeknél a rendezőnek a professzor megszólítás dukál. Nagy a csodálkozás, amikor a tapsnál színpadra szólítják a Herr Professort.

Vékonydongájú, vigyorgó fiatalember perdül a nézők elé.

Hazatérés, kollégák tanulmányozása, ölbe veszi egy operaóriás

1933. januárban Paul von Hindenburg birodalmi elnök német kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert. Feleki Kamill pedig hazatér, majd pendlizésre is lehetőséget adó szerződést köt a Fővárosi Operett Színházzal.
Elsőként Török Rezső-Fényes Szabolcs "Csipetke" című operettjében lép színpadra.

A kritika lenyűgöző táncait dicséri.

1934 karácsonyán mutatja be az Operettszínház Szilágyi-Eisemann "Én és a kisöcsém" című operettjét. Feleki Kamill Verebes Ernő partnereként alakítja egy vizslaszimatú nyomozópáros egyik tagját. Már belépőjüket vastapssal honorálják:

Doktor Sas, doktor Vas, borzalmas két sötét pasas.

A darab egyik főszereplője, Kabos Gyula. Feleki Kamill – miközben kollegiális kapcsolatuk barátsággá erősödik - eltanul tőle egyet s mást.

Kabos Gyula éjszakánként jegyzetelve dolgozza ki másnapi, spontánnak ható poénjait, akár színházban, akár kamerák előtt játszik. Idővel ifjabb színésztársa is alkalmazza a módszert.

Feleki Kamill 1936 őszén Bárdos Artúr színházában, a Belvárosi Színházban kap feladatott az Udvari páholy című prózai darabban. Partnerei közt Páger Antal és Mezei Mária. A darabot a kor egyik legelmélyültebb színházi embere, Pünkösti Andor rendezi.

Feleki Kamill a zenés műfajban megszerzett népszerűségének köszönheti a szerepet, de alázattal figyeli a drámai színjátszás nagyjait.

Ugyancsak 1936-ban kerül be a Royal Revüszínház 3:1 a szerelem javára című sportrevü-operettjébe, melynek a zenéjét Ábrahám Pál írja, a librettóját pedig a Szilágyi-Harmath-Kellér hármas adja. A darab két főszerepét Európa-szerte ismert operettsztárok játsszák: Dénes Oszkár és felesége, Bársony Rózsi. Feleki Kamill Dénes Oszkártól – egyebek között - azt tanulja el:

a frakkot is sokféleképen lehet viselni, azzal is hozzáadva valamit a feladatul kapott karakter még árnyaltabb megjelenítéséhez.

1937-ben újabb külföldi táncmesteri feladatot kap. A bécsi Volksoperben tanítja be "Gasparone" táncait, a falstaffi termetű, világhírű tenoristának, Leo Slezaknak.

Pedig Slezak minden korábbi táncmesternek ellenállt, úgy véli robosztus termete alkalmatlan a „lötyögésre".

Feleki Kamill a derekáig ér, ám az onnan adott, rendkívüli határozott instrukcióival - az óriás dörmögését figyelmen kívül hagyva – ráveszi, hogy megmoccanjon, s olyan lépéseket talál ki számára, amelyektől az operasztár kedvet kap a táncra.

Slezak a próbaszünetekben térdére ülteti Feleki Kamillt, beszélgetnek, az operaénekes elmondja, sosem találkozott még ilyen magabiztos, férfias tánctanárral.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!